Kamilliánus Család Üzenete 2003 február

Idén újabb lehetőség nyílik megünnepelni a Betegek Világnapját. Ez az ünnep egybeesik a Lourdes-i jelenéssel, ahol napjainkig folytatódnak a rendkívüli gyógyulások, testben, lélekben, vagy gondolkodásban. A betegek Világnapja idei témája az önajándékozás. Mint mindig, idén is megküldte a római Camillianum (Betegpasztorációs Pápai Intézet) ez alkalomra nyomtatott kiadványukat, amely részletesen mutatja be a témával kapcsolatos gondolatokat, és mint útravalót ajánl betegnek és ápolónak egyaránt.

A tematika gondolatmenete a fény és árnyék életbe ágyazott jelenlétéből indul ki: fény mindaz, ami enyhülést hozott a szenvedésre évszázadokon át, árnyék az, ami tetézte a szenvedők fájdalmát.

Az önajándékozás evangéliumi mértéke maga az Úr Jézus Krisztus, aki önként adta oda magát váltságul az emberiség megmentésére. Őt követni, szerinte cselekedni a keresztény ember mindennapi magatartását jelenti.

A legelső lépés a tudatosság. Tudatosítani minden kapott ajándékot, és hálás lenni érte. Ezt követi a következő fokozat: ajándékozni, és ajándékká válni. Itt szegénységi bizonyítvány, ha puszta anyagi dolgokra gondolunk, ha előtérbe kerül a birtoklás a létezéssel szemben. A harmadik lépés nehezebb, az én-te kapcsolat jelentősége: elfogadni személyiségként a beteget, nem lehatárolni saját elképzelésünk tárgyává. A következő fokozat megkérdezi tőlünk: mit ajánlani fel? Adhatok: egy vendégszerető szívet, a látogatás, a jelenlétet, a szolgálat ajándékát, és manapság már beszélünk olyan ajándékról is, mint a szervek adományozása. Ezen kívül még felajánlhatjuk azt, hogy együtt haladjunk az Isten felé vezető úton, legyen szó zarándoklatról, amely vallási töltésű, vagy gyógyító beszélgetésről, amely a lélek mélységeibe kalauzol el. Nem lényegtelen az együtt imádkozás és a közös szentmise áldozaton való részvétel, de bárki eljuthat az önajándékozásban egészen élete feláldozásáig is.

És mit ajánlhat fel a Beteg? Mindenekelőtt egy élet tapasztalatának ajándékát, megmutatva, hogy az emberi személy a legnehezebb körülmények között is megőrizheti emberi teljességét, felfedezhet új értékeket, az összeszedettség új virágait gyűjtheti egybe, és növekedhet a lelkiségben. Ezen kívül, ahogyan II. János Pál pápa is kifejezi, a betegek részt vállalnak „Krisztus szenvedéseiben, megőrizvén saját szenvedésüket, mint a világ megváltása végtelen értékének legsajátosabb darabkáját és képesek megosztani ezt a kincset másokkal” (Salvifici Doloris, 27)

Egy nagyon fontos lépés az önajándékozásban való fejlődésben az adás-elfogadás képességének kifejlesztése és gyakorlása. Szent Ferenc azt mondta, hogy „adományozván lehet kapni, megbocsátván nyerünk bocsánatot, meghalván támadunk új életre”. A betegápolók tudják a legjobban, hogy sok esetben többet kapnak a betegektől, mint amennyit adhatnak nekik. Az utolsó rész a keresztény közösség felelősségét tárgyalja.

(Vö. Ufficio Nazionale CEI per la Pastorale della Sanita, XI Giornata Mondiale del Malato – 11 febraio 2003, Il dono di se, Ed. Camilliane, Torino 2002)

Isten kegyelméből egy éve, hogy kinevezték Szakács Lajos csíkzsögödi plébánost kórházlelkésznek a csíkszeredai kórházakhoz. Azóta hárman végezzük a betegek lelki ápolását: a kórházlelkész, mint a katolikus betegek lelkipásztora, szociális nővér kolleganőm és én, a kamilliánus lelkiséget képviselő kórházlelkészi asszisztens.

Egy év közös munkájáért elsősorban a Jó Istennek mondok szívből köszönetet, majd munkatársaimnak, akikkel együtt végezzük „ezt a szent szolgálatot”. Szentnek mondom, mert annak tartom, és tudásom és képességeim szerint így szeretnék szolgálni: minden egyes betegben maga a Szenvedő Üdvözítő van jelen számomra, tehát Őt szolgálom, Őt szeretem.

Azért, hogy megtisztelő kötelezettségemet korlátok nélkül végezhetem, hálás vagyom egyházi vezetőimnek, és hálás vagyok Szakács Lajos atyának, aki szolgálatával felteszi a koronát erre a rendkívüli hivatásra, mert ő sem cselekszik másként: minden betegben az Úr Jézus méltóságát tiszteli, Neki adózik. Ezzel még jobban felbátorít a szeretetszolgálatban való növekedésre, mert igaz az, hogy a „betegek fizetik meg emberségem drága árát”.

Kérem az orvosok Orvosát, Jézus Krisztust, a Szűzanyát a Betegek Gyógyítóját, Szent Kamillt a Betegek védőszentjét a háromszáz kamilliánus vértanúval együtt, hogy vezéreljék jó szándékainkat és lépteinket ezen az úton, amelyen Isten kegyelme elindított.

Február másodikán a Kamilliánus Rend, alapítójának, Szent Kamillnak megtérésére emlékezik. Érdekes megtérés ez. Sajnos az évszázadok hozzászoktattak a polarizált gondolkodáshoz, amelyben a vagy-vagy uralkodik, ahol a fény az ellentéte a sötétnek, a rossz ellensége a jónak, nincs alternatíva, az is-is. Pedig Szent Kamill nem volt polarizált szellem, ő együtt élte a szórakozást a katonaélettel de nem követett el szégyellnivaló tetteket. Megtérése mégis megtérést jelent a szó legnemesebb értelmében: felismerte a fényt a sötétben, megértette, hogy a jónál van jobb és ami a tegnap jó volt, az, ma lehet még jobb. Mércéje a legfényesebb, a legjobb lett: Jézus Krisztus. Ezért tudott ember és emberséges maradni élete végéig, mert nem megtagadta az emberi természetet, hanem haláláig nemesítette, szebbítette.

* A csíkszeredai Nagykórház gyermekosztálya nevében köszönjük a Caritas újabb babaholmi adományát;

* Leszögeztük a nyári lelkigyakorlatok időpontját és tematikáját. Az ifjúsági „sátras” lelkigyakorlatra 2003 júl. 31 – aug 3. közt kerül sor a nagykászoni iskolánál, a Kamilliánus Családdal aug 14 – 17 között vonulunk el a csíki hegyekbe. Ennek helyét még pontosítani kell, anyagi lehetőségeink szerint. Mindkettőnek a tematikája: A megbocsátás szerepe a gyógyulásban lesz;

* február 4: Isten segítségével a két éve készülő „Kamilliánusok és Betegek Imakönyve” nyomdába került;

* február 11: Betegek Világnapja, ünnepélyes szentmise a Régi kórházban este 7 órától;

Szeretettel,
Bakó Mária Hajnalka, R - 4 100 Csíkszereda, Gyermek sétány 1/A/3, Tel: 0040 66 116-830 – 0040 721 088 154