A csíkszeredai
Üzenete
XII. évf. 122. szám, 2008 október, 2008 szeptember 13 - 2009 szeptember 29: F őegyházmegyénk jubileumi éve
Október, a Rózsafüzér hónapja. A rózsafüzér elmélkedett Evangélium: bekapcsol az Evangélium vérkeringésébe, Jézus Krisztus életébe, Máriával, az „angyali üdvözlet” megélése által
A rózsafüzér titkainak eredete
„A rózsafüzér eredetét sokan tanulmányozták ( A rózsafüzérről és a titkokról szóló irodalomból csupán két művet említünk: Miller, John Desmond: Beads and Prayers: The Rosary in History and Devotion, Burns and Oates, 2002; Klinkhammer, Karl Joseph: Adolf von Essen und seine Werke (Der Rosenkranz in der geschichtlichen Situation seiner Entstehung und in seinem bleibenden Anliegen), Eine Quellenforschung (Frankfurter Theologische Studien, 13), Frankfurt, Knecht, 1972). Most csak röviden utalunk az eredetére, amelyet tulajdonképpen négy forrásban találhatunk meg: a zsoltározásban, a miatyánkban, az üdvözlégyben és az imaláncokban. Ezekből adódott össze kb. a 15. században a ma ismert rózsafüzér.
A 13. században a szerzetesek (bencések, ferencesek, domonkosok stb.) kórusban imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a 150 zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, ugyanakkor 150 miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. Valószínűleg privát jelenés formájában Szent Domonkos kapta az üzenetet, hogy az Üdvözlégyet imádkozzák 150-szer a miatyánk helyett, és ezért a domonkosokkal van összekapcsolva a rózsafüzér terjesztése. Ezt különben Alanus de Rupe, egy domonkos a 15. században (+1475) említi először. Akkoriban tehát a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de az üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben hozzáadta „Jézus” nevét, és ez alkalmat adott a 15. században a rajnavölgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Többnyire csak 50 üdvözlégy imát mondtak, és így 50 titkot soroltak fel; de vannak olyan listák is, amelyek 150 titkot tartalmaznak. Mindez a 15. század elején (1409–1415) történhetett a rajnavölgyi karthauzi kolostorokban, mint pl. Trier, Mainz, Köln, Strassburg.
Úgy tűnik, hogy a titkoknak első ilyen sorozata a karthauzi Esseni Adolf (+1439) műve, akit élénken befolyásolt a kornak Devotio modernája, valamint a tanítványáé, Porosz Domonkosé (+1460), aki valószínűleg több ilyen sorozatnak a szerzője. Valamivel később Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult ennek az ájtatosságnak az elterjedéséhez.
Az üdvözlégy második része (Asszonyunk, Szűz Mária…) csak később lett része az imádságnak. V. Szt. Piusz pápa szorgalmazására, aki maga is domonkos volt, és aki hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért (1568! - Csíksomlyó 1567!), és terjesztette annak imádkozását. Ő vezette be az ünnepet „Győzedelmes Nagyasszonyunk” tiszteletére 1572. október 7-én, mivel 1571-ben ezen a napon szenvedett vereséget a török hajóhad Lepantónál a rózsafüzér-imahadjárat eredményeként. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa 1573-ban megváltoztatta a „Rózsafüzér Királynője” címére.
A dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az 5 tizedet megelőző 3 üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban, a tridenti zsinat után, a 16. században került hozzá. A rózsafüzér titkainak számát is lecsökkentették 15-re, vagyis minden tizednek egyetlen titka van.
A karthauzi szerzetesek a rózsafüzérrel követték az őskeresztény pusztai remeték szokását, akik egy-egy zsoltárt együtt elmondtak, majd csendben térdelve vagy leborulva azon hosszasan elmélkedtek, és a végén az elöljáró összefoglalta az egyéni imákat a „zsoltárkollektával”. A karthauziak elmondták az üdvözlégy első részét közösen, Jézus nevéhez hozzáfűzték a megfelelő titkot, és azon hosszasan egyénileg elmélkedtek, vagy inkább szemlélődtek (Vö. Fra Angelico freskóit a firenzei Szent Márk kolostor minden egyes cellájában). Természetesen manapság a rózsafüzért folyamatosan imádkozzuk, és a titokról való szemlélődés csupán színezi a 10 üdvözlégy lelkiségét. De jó volna, ha tudnánk néha időt szentelni az egyes titkok hosszabb megelmélkedésére, szemlélésére!
A karthauziak a titkokat (50 vagy 150) csupán ajánlották szemlélődésre. Valószínűleg Porosz Domonkos volt az, aki az 50 üdvözlégy imát (Quinquagena) tizedekre osztotta, a titkokat hozzáadta, és elnevezte ezt az imádságot „rosarium”-nak, vagyis Mária rózsakoronájának ( Élő nyelvek is nevezik a rózsafüzért „kalapocskának” (a francia chapelet) vagy „rózsakalapocskának” - a holland rozenhoedje). A titkokat latinul clausulának nevezték, mert ezek zárták le az üdvözlégy imáját. A titkoknak többféle sorozatát lehet találni a 15. század karthauzi kolostorainak kéziratai között. A legtöbb 50 titokból áll, de van 150 titkot tartalmazó is.” ( Miklósházy Attila, http://w3.externet.hu/~tavlatok/6009papi.htm)
Regőczy István atya, az Isten vándora a Szixtuszi kápolnában:
„Ami olyan felemelő és megnyugtató volt: Mária kedves alakja, az Irgalmasság Édesanyjaként! És ahogy néztem felfelé, szinte mosolyogtam Michelangelo humorán, ahogy egy feltámadott ember nagy erőlködve húz felfelé egy nőt és egy fiatal férfit, akik a rózsafüzérbe kapaszkodnak! Milyen csodálatos elgondolása a nagy művésznek: rózsafüzérbe kapaszkodva juthatunk el a mennyországba! Szeretem a rózsafüzért, mint Mennyei Édesanyánk legszentebb ajándékát, őrző, gondoskodó anyai szeretetének csodálatos valóságát. (…) Mint kis ministráns, minden este ott voltam a rózsafüzér-ájtatosságon. Mikor nekiindultam a nagy útnak, gyalog Belgiumba, csak a rózsafüzérem volt egyedüli társam a hosszú úton. Később is, minden utamon a rózsafüzér mindig bátorságot adott.”
(http://105live.vaticanradio.org/ung/Articolo.asp?c=51095)
A kórháznaplóból: Kassay néni
Hosszú időt töltött kórházban egy úri, tiszteletet parancsoló, kimért magatartású betegünk, akit mindenki egyszerűen csak Kassai-néninek nevezett. Erre a névre összerezzentek a szolgálatos ápolók.
Nem vett részt az imaóráinkon, papot sem kért az elmúlt nyolc évben, vele pusztán emberi kapcsolatot tudtam fenntartani, tisztelettel, a tőle megkívánt távolságtartással. Október elsején, szerdán, mégis megvásárolta a Zarándokúton című imakönyvemet (a csíksomlyói Szűzanya képével), és pénteken elmondta, hogy sok szép dolgot talált benne. Vasárnap, október ötödikén ezzel az útravalóval ment el.
Hírek:
* A Lelkipásztori Napokkal egyidőben, idén másodízben zajlott a 2001-ben alakult „Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház” ( http://www.esszenus.hu) szervezésében az esszénusok nemzetközi találkozója a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház nagytermében,
* Emilkénk újabb nemzetközi sikereket ért el itthon és a Bécs-i jégen. Segítse a Jó Isten továbbra is!
* Levelezőlistánk a helybeli érdeklődőinken kívül új tagokkal bővült: Mária Rádió, Nikaragua,
* Szeptember 14-én két ünnepünk volt: Csillag Csilla nővér örökfogadalma a csíkszentdomokosi plébániatemplomban, és 250 éves a csíkszeredai Szent Kereszt plébániatemplom (1758-2008),
* Köszönjük Lebics Editnek, amiért a Betegek Imakönyveit meghonosította a dunaújvárosi Katolikus Biblia-olvasókörben, a Jó Isten segítse minden evangelizációs munkájában,
* Hálás szívvel köszönjük Domokos Tamáséknak (négy fiú szülei) a sok gyermek és felnőtt ruhát, amit Csíkcsomortáni, csicsói és csobotfalvi családjaink között osztottunk szét,
* Az E-vangélium elérkezett a tizenötezredik feliratkozotthoz. A Jó Isten segítse Horváth István-Sándor atyát, hogy szerkeszthesse és küldhesse nekünk sokáig a mindennapos örömhírt!***************************************************************************
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / e-mail: mariabako@hr.astral.ro Az összes előző lapszám megtekintése: http://www.hhrf.org/gyrke/uzenet