A csíkszeredai Kamilliánus Család
Üzenete XXVI. évfolyam, 281 szám, 2022 október - 1222 - 800 éves az Aranybulla II. András magyar király Alkotmánya Avilai Szent Teréz Az október hónapban ünnepelt szentjeink egyik kiemelkedő alakja, a Jézusról nevezett Avilai Szent Teréz. Nevében viseli születése helyét, Avilát, amely a spanyolországi Kasztília tartományban van. 1515 március 28-án született Teresa de Cepeda y Ahumada néven. Kortársa volt az akkori nagy szenteknek, mint a Jezsuita rendalapító Loyolai Szent Ignác, az Irgalmas rendalapító Istenes Szent János (aki abban az évben halt meg, amikor Szent Kamill a Betegek Szolgái Rendet megalapította). Mivel októberben két karmelita Szent Terézünk is van (Lisieux-i Szent Terézzel együtt), ezért magyar nyelvterületen inkább az egyszerűbb megkülönböztetés a gyakoribb jelző, ami egyrészt kifejezi az időbeli megjelenésüket, ugyanakkor a szerzetesi életben betöltött feladatukat is. Életére, ugyanúgy, mint a későbbi Szent Teréznél rányomta bélyegét az édesanya korai halála. Édesapja, jó módú zsidó ember lévén, gondoskodott felneveléséről fivéreivel együtt. Így került az elmélkedő életet élő sarutlan karmeliták kolostorába, ahol kiteljesíthette szerzetesi életét, megreformálva a karmelita női szerzetesrendet, új lelkesedéssel, imaélettel, célkitűzéssel töltve meg azt, annyira, hogy a férfi Rend is igényelte segítségét a megreformálásban. Teréznek egyáltalán nem volt könnyű megreformálni a szerzetesrendet, akkor, amikor nagyon szűkre volt szabva az imádság kerete a női szerzetesnők számára, mindössze a Miatyánkra és Üdvözlégyre. Igazi elmélkedő lélekre volt szükség ahhoz, hogy ki tudjon törni ebből a keretből. Benne meg volt úgy az elmélkedés, mint a cselekvés képessége, ezért elfogadta a rendszabályt, viszont hozzátette: ennyit imádkozunk, de azt elmélkedve. Talán ez a kulcsa a reformjának, hogy az imádság minden egyes szavát felbontotta, értelmet adott neki és engedte behatolni a lélek mélyére. Gondolatait, lelki meglátásait, írástudatlan lévén, lediktálta. Éjszakákon át dolgoztak rendtársaival. Hatalmas lelki irodalmat hagyott hátra, amiből a mai, Isten-kereső ember is meríthet útravalóul. Halála napja 1582 Szent Ferenc ünnepére, éppen a Gergely pápa naptár-reformjára esett, ami a naptár reform miatt eltolódott későbbi dátumra. Ma is ezt a napot tartjuk a Katolikus Egyházban. Virtuális formában: https://issuu.com/krisztusvilaga A Világi Kamilliánus Család Nemzetközi Bizottságának tanácskozása Rómában A VKCs legutóbbi Nemzetközi Bizottságát 2014-ben választotta meg a Nagygyűlés az olaszországi Mottinellóban, 6 évre, mint rendesen, az Alapszabály szerint. A Covid miatt viszont nem lehetett összegyűlni az elmúlt két évben, így a Kamilliánus Rend Káptalanja is késett egy évet, ami magával hozta a VKCs Nagygyűlésének késését is. Hála Istennek, idén sor kerülhetett a Káptalanra (Rendi vezetőségi választások). A VKCs Nemzetközi Bizottsága évente köteles találkozni egy tanácskozásra. 2019-ben Rómában, majd ősszel Peru fővárosában kerülhetett sor rá. Az elmúlt két év kiesése után idén újra megtörténhetett október 16-20 között. Jó volt találkozni és tanácskozni újra három év után. Találkozásunknak és tanácskozásunknak a római Kamilliánus Anyaház adott otthont. Haza jöttünk. Jó, ha az embernek van hova hazajönni. Itthon változatlan szeretettel vártak és fogadtak. Minden napunkat közös imával kezdtük. Első nap leginkább magunkról beszéltünk, hogyan éltük át az eltelt három évet, az időközben kialakult fonák helyzeteket, hogyan tudtunk értelmet adni az életünknek? Minden napunkat ugyanakkor szentmisével zártuk, értékelve az átdolgozott nap kihívásait és megvalósításait. Immár mint jól betanult segítőtársak álltuk a sarat, a néha minket meghaladó feladatokban. Mindezekért is hálát adtunk a Mindenhatónak, mert sokat tanulhattunk, bővíthettük ismereteinket, tapasztalatainkat, amelyek olykor elengedhetetlenek a mindennapi életben, mások segítése miatt is… Sikerült véglegesíteni a Nagygyűlés időpontját 2023 április 30 – május 6 között. A Ház, amely otthont fog adni nekünk erre az alkalomra: CASA DI ESERCIZI SPIRITUALI NOSTRA SIGNORA MADRE DELLA MISERICORDIA – CONGREGAZIONE ANCELLE DI CRISTO RE/Miasszonyunk az Irgalmasság Anyja Lelkigyakorlatos Ház – Krisztus Király Szolgálóleányai Rendje: Első alkalom volt, amikor a Kamilliánus Rend öt tagú vezetősége tanácskozott velünk. Számunkra, a VKCs Központi Bizottsága számára nemcsak hasznos, de megtisztelő volt ez a közös tanácskozás. Mivel egy nappal hamarabb érkezhettem, meglátogattam az Isteni Megváltó Nővéreit, a Via Tamagnoban, ahol a néhai Márton Hugó atya is élt és szolgált élete végéig. Nagy öröm volt találkozni Kinga nővérrel, aki sokszor viselte gondomat a római diákéveim alatt, anyai szeretettel. Jó volt ismét élőben beszámolni neki az elmúlt évek történéseiről, összegezni az immár letisztult eredményeket. Az örökkévalóság reményében el is búcsúztunk egymástól az „öreg bölcsek” mosolyával. Amikor Rómában járok, mindig elmegyek a jezsuiták Jézus/del Gesù templomába, a jobboldali első mellékoltárhoz, az Úr Jézus szentsége Szíve képhez. Ismertem ezt a képet gyerekkorom óta, és mikor megláttam az eredetit, egyszerűen lenyűgözött. Olyan ez a „találkozás”, mint amikor valakinek állandó adóssága van, amiből időnként törleszt valamennyit, aztán a következő alkalomra újból tele adóssággal érkezik vissza. A legcsodálatosabb benne a bizalom mindkét részről, különben nem is tudna működni. A Kamilliánusok Anyaházában Régóta otthon vagyunk, akik ehhez a lelkiséghez tartozunk. Ezt a családi összetartozást már tanulmányi éveim alatt csodáltam és nagy tiszteletnek tartottam. Ebben a Házban ismerhettem meg sok értékes embert a lassan közel harminc év alatt. Ilyen az egyik régi „diáktársam”, a jelen helyzetben legkiemelkedőbb szolgálatot teljesítő P. Pedro Celso Tramontin, Generális atya Brazíliából. Most ott folytattuk a kapcsolatot, ahol sok évvel ezelőtt abbahagytuk, végtelenül megtisztelő módon. Mintha nem is telt volna el az a sok év, néha úgy tűnt, hogy „diákok” vagyunk, tele lelkes érdeklődéssel minden iránt. Külön hála kötelez, amiért a kamilliánus „Bátyáim” befogadtak reggeli áhítatukba, a gyűlésterembe, ahol Szent Kamill óta minden Generális atya mellképe ki van állítva. A különös ebben a részvételben az, hogy elmélkedve vehettem részt ezeken a reggeli dicséreteken. Jól esett hallgatni a szerzetesek lélekemelő imáját, igyekeztem megtölteni vele a szívem, hogy itthon majd, amikor a madarakkal végzem a reggeli imát, tudjam összekapcsolni az ő áhítatukkal, mert jó tudni, hogy az Anyaházban „ezer áldást” osztanak. A Szent Kamill épen maradt Szívét őrző kápolna a fénypontja mindennek a kegyelmi bőségnek, amely éjjel-nappal nyitva áll a csenden elmélyedésre, elmélkedésre, kegyelemmel való feltöltekezésre. Hála érte a Jó Istennek. Ennyi jót, kegyelmet viszont, az élet valósága próbára tesz: a repülősök sztrájkja miatt nem jöhettem haza a tervezett időben, mert törölték a járatokat. Csak két nappal később tudtam hazajönni. Szerencsére volt
|