A csíkszeredai Kamilliánus Család
Üzenete XXVIII. évfoly., 296 szám, 2024 február - Egyházmegyénk idei jelmondata: Újuljatok meg! (Ef 4, 23-24) Gyertyaszentelő Boldogasszony A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe az első a magyar hét Boldogasszony ünnep között. A világegyházban ez az ünnep „Urunk bemutatása a templomban” néven ismert, a Boldogasszony ünnepe magyar sajátosság. A gyertyaszentelő viszont a Boldogságos Szűzanyára mutat, aki elviszi az újszülött Istenfiát bemutatni Istennek a jeruzsálemi templomba, negyven nappal a kisded születése után. A kor szokása szerint az elsőszülött fiúgyermeket Istennek ajánlták. A templomban várt rájuk egy idős ember, aki a kisdedet a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Az ünnep egyfelől Szűz Mária megtisztulásának ünnepe, mert Mária a zsidó törvények előírásainak megfelelően mutatta be gyermekét a templomban és bemutatta a tisztulási áldozatot. A nyugati liturgia ezt emelte ki a X. századtól kezdve. Másfelől Jézus bemutatásának ünnepe is, mert ezen a napon szentelték őt Istennek. 1960-tól a nyugati liturgia ismét Jézus bemutatását emeli ki a két ünnep közül. A katolikus egyház azt a teológiai mondanivalót emeli ki, hogy Krisztus és Mária megszentelődése ez a nap. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára. Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítást adott ki 1996-ban ebben a témában. A Rózsafüzér olyan imagyakorlat a katolikus egyházban, amely titkai által elmélkedési lehetőséget nyújt az imádkozónak az Úr Jézus életének legfontosabb mozzanatairól, a Boldogságos Szűzanya által. Így, az Örvendetes rózsafüzér az Úr Jézus gyermekségéről ad felvilágosítást, fogantatásától 12 éves koráig. A Fájdalmas rózsafüzér az Úr szenvedéstörténetébe hív meg, az Olajfák hegyétől a Golgotáig. A dicsőséges a Feltámadott Úrral enged találkozni, Édesanyja mennyei megkoronázásáig. A Világosság rózsafűzére pedig az Úr Jézus földi küldetését tárja elénk. Ünnepünk a néphagyományban is a jeles napok közé tartozik. Amennyiben bízni lehet az időjárásban, február másodikán a kíváncsi emberek, akiknek lehetősége is van hozzá, meglesik a hegyek, barlangok lakóját, kimozdul-e rejtekéből, hogy megnézze az árnyékát, ha süt a Nap. Cím: "Nem jó az embernek egyedül”. A római Szent Egyed közösség Világi Kamilliánus Családunk gyermekei, unokái: * Brugger Dániel (a második szülött az öt testvér közül) a Magyar Labdarúgó Szövetség külön meghívására Budapesten tartózkodott édesapjával január végén, február elején. Kilátásban van, a hazai futball csapattal Szerbiába utazzon, megmérettetésre és képzésre. Hajrá! A csíkszentimrei Dánél családban iker babák születtek február negyedikén, vasárnap este, Gergő 7 és Ádám 5 éves testvérekhez: Máté 3,30 kg, 55 cm, Eszter-Mária 2,90 kg, 50 cm. Isten hozta őket közénk! Híreink: * Január 23: A csomortáni rózsafüzér társulattal a Mária Rádió stúdiójában rózsafüzért imádkoztunk. Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 721 088 154 / e-mail: kamillianus@gmail.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it) |