---

               A csíkszeredai

Kamilliánus Család
                                                                  Üzenete

---

AZ IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI II.

iSTEN IRGALMASSÁGA JÉZUS ARCÁN

a)      együttérzés

Jézus mély részvéttel, beleérzéssel közeledik beszélgetései résztvevőihez: magatartása az együttérzés gyöngédsége, amint láthatjuk néhány találkozásból:

- a két jerikói vak esetében: “Jézusnak megesett rajtuk a szive” (Mt 20,34),

- egy leprás könyörgése láttán: “Jézus megkönyörült rajta, kinyújtotta a kezét...” (Mk 1,41),

            - A Naim-i özvegy sírása miatt: “Amikor meglátta őt az Úr, megkönyörült rajta, és ezt mondta neki: ne sírj!” (Lk 7,13),

            - a tömeg láttára, amely kitartóan követte őt: “mikor a tömegeket látta, megesett rajtuk a szíve, mert elgyötörtek voltak és levertek, olyanok, mint a pásztor nélküli juhok” (Mt 9,36), 

            - az első és második kenyérszaporítás alkalmával: “Megkönyörült rajtuk...” (Mt 14,14), “sajnálom a tömeget” (Mt 15,32).

            Ezeknek a találkozásoknak a leírásai belső részvétről tanuskodnak. Jézus tökéletes embersége történetileg  az emberi érzelemvilág felvállalását jelenti, különösen a gyöngédségét, mint a vonzódás aktusát, a mások felé irányuló jóakarat és könyörületesség, szeretetteljesség és gyámolítás   tapasztalatát. Mindahányszor az evangéliumok Jézus együttérzéséről szólnak, érzelemről, általa tapasztalt igazi ráérzéssről, első személyben megtestesült, olyan mondatról tanuskodnak, amely közel van valakihez, mindazzal együtt, amit ez a könyörületesség a szolgálat terén jelent  egészen a mindenkiért való önfeláldozásig, a gyöngédség legfinomabb gesztusával, amely nem talál más értelmezést, mint az érdek nélküli szeretetet.

            b) Jézus betegeket gyógyít

A betegeek és megszállottak meggyógyítása egy másik jelentős tanuságtétele Jézus gyöngédségének. Az evangéliumok úgy írják le a Mestert, mint aki bejárja Palesztina utcáit „hírdette az Ország örömhírét és meggyógyított miden betegséget és minden bajt a nép között”,  „odavitték hozzá mindazokat, akik rosszúl voltak, akiket különféle betegségek  és kínok gyötörtek, az ördögtől megszállottakat, a holdkórosokat és a bénákat, ő pedig meggyógyította őket”  (Mt 4,23.24). Számtalan gyógyítást eszközölt ki:

- megszabadítja Péter anyósát a láztól egy egyszerű és emberságes gesztussal  (Mt 8,15),

- megengedi, hogy egy vérfolyásos asszony megközelítse és megérintse (Mk 5,26), meggyógyítja őt, megdicsérvén hitéért (Mk 5,34), szeretteljes szavakkal illetve érte (Mt 9,22),

- visszaadja azoknak a vakoknak a látást akik segítségét kérve követték őt  (Mt 9,27), és „meghatódik” kérésüktől (Mt 20,36; Mk 22-26),

- ő maga kezdeményezi egy vakon született ifjú meggyógyítását szombaton, noha tudja ennek következményeit  (Jn 9,1-41),

-          meggyógyít egy süketnémát  (Mk 7,31-37), egy elszáradt kezű embert (Mt 12,9-14), egy holdkórost (Mt 17,14-21),  egy vízkórost (Lk 14,1-6), és egy tizennyolc éve beteg asszonyt (Lk 13,10-17).

c) az irgalmas szamaritánus alakja

            Az irgalmas szamaritánus példamutató alakja  a Lk 10,25-37 evangéliumi dokumentumból emelkedik ki, amelyből Szent Kamill és követői ihletődtek. A parabolábam megtaláljuk az igazi evangéliumi szeretet vázlatát:

            - a felebarátnak nincsen neve,

            - a felebarát azt kéri, hogy kilépjek magamból és kitárulkozzam,

            - felebarát az, akihez én közeledem,

            - a felebarát az Istennel való találkozás szentsége (v.ö. Mt 25,31-46).

(p. Eugenio Sartore, Verona, 2003 szeptember 30

fordította Bakó Mária Hajnalka világi kamilliánus, Csíkszereda, 2003 november)

Gintner Zénó

            Egy másik lélekóriást hívtak haza az örök honba 2003 november 26-án, ugyanazon a napon Miklós Józseffel. Ő motorbicikli baleset áldozata lett szülőhelye, Dunaharaszti utcáján. Zénó 43 éves volt csupán, de az öreg bölcsek nagyságával felruházva, számtalan jótéteménnyel megáldva lépett ki csládjából, hitvesétől, hét gyermekétől és felvállalt kötelességeiből.

            A nyolcvanas évek elején ismertem meg. Hamar kitűnt segítőkészsége, egyszerűsége, szívjósága. Vegyésznek tanúlt, az élelmiszerek kutatója lett, nemzetközi tekintély.

            Sokat adott anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. Neki köszönhetem azt a szép, immár hagyománnyá vált szokást, ami számomra és jótevőim számára egyaránt felbecsülhetetlen érték: a karácsonyi ünnnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban. Jóságával egyszerűen kiprovokálta belőlem a hála ilyen irányú megnyílvánulását.

            A lélekóriás csak láthatatlanná vált köztünk, de szelleme továbbra is példaképként ragyog, testének részei tovább élnek azokban az emberekben, akiknek különben meg kellett volna halniuk.

            Hálát adok a Mindenható Istennek, hogy adta őt nekünk ajándékba s azt hiszem, aki ennyire másokért élt a földön, közbenjárását kérhetjük az égieknél is.

            Hírek:

• Hálás szívvel köszönöm a Rosenheim-i Nőszövetségnek, a csíkszeredai Hargita Nőegyletnek, Caritasnak és a Molnár családnak nemeslelkű segítségét, amellyel meg tudtuk szervezni idén is betegeink és támogatott családjaink Karácsonyát.
• A magyarországi Könyvtárellátó Társaság felvette Imakönyvünket a megrendelhető könyvek listájára,  a 22-es  nyílvántartási fűzetben 0322/345-ös számmal. Megrendelhető a 01 349  21 01-es telefonon, Dallos Attiláné és Molnár Istvánnál.
• Január hónap rejti magában az ökumenikus imahetet. Imádkozzunk minden istenfélő emberért, de különösen a keresztények egységéért .