A csíkszeredai Kamilliánus
Család
Üzenete III. évf., 14. Szám. 1999 február 11, Betegek Világnapja. BETEGPASZTORÁCIÓ Az előző két lapszámban közöltük a Generális atyának a Világi Kamilliánus Családok általános Alapszabályzatáról szóló bemutatását, amelyben kifejezi azt a szándékot, amelyet szerzetesekhez és világiakhoz intézett a betegek érdekében kifejtendő közreműködésről. Az elkövetkező öt hónapban az Életminta első öt fejezetéről lenne jó elgondolkodni minden erdélyi Kamilliánus Családban, annak jobb megértéséért, elmélyítéséért, magunkévá tevéséért és természetesen életünkben való tökéletesítéséért. I.
A Világi Kamilliánus Család
meghatározása 1.
A Világi Kamilliánus Család egyike a
Kamilliánus Nagy-család, Egyház által
elismert csoportjainak. A világi hívőknek
olyan Egyesülete, amely magába foglalja mindazokat, akik
sajátos világi
állapotukban meghívást éreznek arra, hogy
megéljék a keresztség szentségének
kötelezettségeit, Lelliszi Szent Kamill karizmája
szerint téve tanúságot az Úr
szeretetéről
a betegek és szenvedők iránt (A Világi
Kamilliánus Családok Egyházi elismerése
és jóváhagyása az illető
Főegyházmegyei
Hatóság által történik. Az
erdélyi Világi Kamilliánus Családok
gyulafehérvári Főegyházmegyei
jóváhagyását 1998 március
13-án írta alá Dr. Jakubinyi György
érsek 476.
számmal). 2.
A Világi Kamilliánus Család élete és
tevékenysége, melyet kifejt, az Irgalmas Jézus
példáján, az Evangéliumon, az
Egyház tanításán, az Egyház betegek
iránti gondoskodásán, és a
Kamilliánus Rend
lelkiségén alapszik (Vö.,
"Camilliani/Camillians" Informazioni/Studi - N.110, dicembre 1997, p.
728). II.
A Világi Kamilliánus Család helye az
Egyházban A világi hívőknek Egyházhoz való tartozását a róluk és nekik íródott pápai körlevél, a Christifideles Laici 18. pontja mutatja be (GIOVANNI PAOLO II., Christifideles Laici, Esortazione Apostolica Postsinodale sulla Vocazione e Missione dei Laici nella Chiesa e nel Mondo, Ed.13 Paoline, Milano 1996). Ennek az egységnek a titkát Jézus Krisztus mondja el a János Evangéliumban: "Én vagyok az igazi szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők (.), Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok" (Jn 15, 1-4). Ezek a szavak megvilágítják Krisztus közösségét a megkereszteltekkel: élő és éltető kapcsolat, amely által a keresztények belépnek Jézus Krisztus életébe. Ezt az egységet Isten Lelke, a Szentlélek hozza létre a Szentháromság életének mintájára. Jézus Krisztus így tanít: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz" (Jn
15, 5). Krisztus és a keresztények
kapcsolatából következik a
keresztények közötti egység. (Jn
17,
21). Idén
immár hetedszer került sor a Betegek
Világnapjának megszervezésére
február
11-én, a Lourdes-i jelenés napján. Ez az
ünnepkör mindig egy Mária kegyhelyhez kötődik.
Európából indult, első állomásai
Róma és Czestochowa voltak, harmadik évben az
afrikai Yamoussoukro-i szentély fogadta, majd Latin-amerika, a
mexikói
Guadalupe-i szentély. Ötödik állomása
Fatima volt, a hatodik Loretto. Idén az
ázsiai világrész fogadta be a libanoni Harissa
szentélyben. Az
Olasz Püspöki Kar az idei Betegek Világnapja
alkalmából egy sürgető
élet-kérdést dolgozott ki és tett
közzé: Egészségi kérdés -
Megváltási vágy. Négy
részből áll a téma, mindenik a betegek
életének alapvető kérdésére
próbál
választ adni: 1.
Egészség: a gondozás és a
vágyakozás "helye" Az
"egészség", amint
azt az ENSZ emberjogi okmánya is meghatározza, nem
csupán a betegség hiányát, a
testi jólétet jelenti, hanem az emberi személy
kapcsolatainak kiterjedését is a
környező világgal való viszonyában, amelyben
él. Egy fizikailag gyógyíthatatlan
beteg ember is lehet "egészséges", azaz képes
lehet arra, hogy
megtalálja a saját "egészséges"
önazonosságát, egy önmagával, a
többiekkel, Istennel való "jólétet". Annak
vágya, hogy minél tökéletesebb
"jólétre" tegyen szert valaki az őszinte
hit segítségével, nem fullad
csüggedésbe, hanem nyitottá válik a
szenvedés
értelmének megkeresésére, a másokkal
való találkozás és párbeszéd
által.
Ennek
ellenkezője is kialakulhat, amikor a beteg úgymond "jogot
formál"
rendezetlen vágyai azonnali
kielégítésére, megtagadva ez által
emberi
kapcsolatainak mindennemű "határát" és lelki
összetevőjét, ami komoly
erkölcsi kérdéseket vet fel. 2.
Egészség: a szövetség és
részeltetés "tapasztalata" Az
emberi élet, betegen is, megmarad életnek az élet
törzsén, az élet értelmének
alapja és ajándékozója, akkor is, ha
nincsen tudatában azoknak a kapcsolatoknak,
amelyekbe személyes élete belesorolta.
Felbecsülhetetlen értéke van tehát
minden olyan gondozási formának, amelyek a
gyógyíthatatlan beteg számára a
mellette levés kézzelfogható
megnyilvánulásait jelentik. Az a tény, hogy az
emberi személy társas lény, azt jelenti, hogy a
betegség, akárcsak az egészség,
esetenként nem tekinthető sem személyes
"szerencsétlenségnek", sem
magán "kiváltságnak". A felebarát
betegsége és egészsége egyaránt
szövetségre való felhívás, amely
igényli a részeltetést. Csak az egymás
örömeiben, bajaiban való osztozás válik
kifejező eszközzé, melynek jele az
Egyház közösségének titkában
él tovább. Ez a szövetség az életet
védi a halál
ellen, az élet kultúráját hirdeti, a
halál kultúrájával szemben, nem lehet
tehát
egy kapcsolatot hitelesen gyógyító,
egészséget segítőnek mondani mindaddig,
amíg az egyik fél önközlési
gyengeségére való tekintettel meg van tagadva
benne,
mint alany. (folytatása következik) Szent Kamill mondta: "Több
szívet azokba a kezekbe testvérek" *
Február 2: Szent Kamill
megtérése; * Febr. 18:
csíkszeredai kamilliánus találkozó.
Szeretettel, |