A csíkszeredai
Kamilliánus Család
                                                                  Üzenete

XI. évf. 112. szám, 2007 december

1997 - 2007

Tíz éves a csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete

Tíz évvel ezelőtt, 1997 decemberének utolsó vasárnapján, Szent Család ünnepén jelent meg a Csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenetének első száma magyar és olasz nyelven.

Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy össze kéne fogni az Erdélyben működő Családokat, hogy legyenek egymással is kapcsolatban, tudjanak egymás dolgairól, örömeiről, nehézségeiről, hogy jobban meg tudjanak felelni választott feladataiknak a betegek és szenvedők érdekében. Minden Kamilliánus Család kapcsolatban állt ugyan, a már Nyíregyházán székelő Anton Gots kamilliánus atyával, de egymás között nem volt kapcsolat. Hiányzott a szorosabb közreműködés

Történt, hogy Dr. Simon Ernőné, „Éva-anyám”, a Gots atya néhai tolmácsa meglátogatott csíkszeredai lakásomon 1997 decemberében. Sokat beszélgettünk közös dolgainkról, meghánytuk-vetettük a lehetőségeket, teendőket, és mintegy záró akkordként tört a felszínre egy kis hírlapocska létrehozásának gondolata. Előkészített talajra talált a gondolat, számomra „Éva-anyám” volt a jel, a gyutacs, hogy elindítsam ezt az önkéntes missziót.

Missziónak mondom, mert az lett belőle. Számomra állandó figyelem és munka, mások számára pedig erőforrás, mérce, eligazítás. Önkéntes, mert önerőből ment és megy mind a mai napig. Isten benne az üzletvezető, én vagyok a kiszolgáló. Ő vezeti a boltot, de én találkozom a klienseivel, szolgálom ki őket naponta. Munkámért a bért Ő fizeti.

Tíz év alatt gyakorlatilag a kamilliánus lelkiség összes fontos elemét sikerült bemutatni. Megismerkedhetett az olvasó a csíkszeredai, az erdélyi, majd a nagyvilágban élő Családok életével. 2000 óta rendszeresen tájékoztatunk a csíkszeredai kórházpasztorációról és az ezzel járó hírekről.

2005 óta a gyulafehérvári egyházmegye felvette honlapjára, mint az első lelkiségi értesítőt, úgy a magyar, mint az olasz számok elérhetőek bárki számára az első lapszámtól kezdődően.

Hogy sikerült-e összekovácsolni az erdélyi Családokat egymás között ezzel a kis értesítővel, vitatható, de a nagyvilág Kamilliánus Családjait igen. Sok köszönet érkezett a világ minden részéről azokért a lelkesítő gondolatokért, tanúságtevésekért, amit az Üzenet, közölt az elmúlt tíz évben.

A magam részéről csak végtelen hálámat tudom kifejezni a Jó Istennek, hogy erőt adott hozzá és szeretném megköszönni mindazoknak, akik engem is erkölcsileg, lelkileg, visszajelzéseikkel, hálájukkal és szeretetükkel munkára buzdítottak, kitartásra bátorítottak az elmúlt tíz év során.

Tubi

 

„Tubi” egy olyan családtag, aki két évvel ezelőtt került hozzánk, otthonunkba. Ő a tollkosztümösek családjába tartozik, ősei minden bizonnyal a légi-posta szolgálatát teljesítették. Számunkra az ég küldötte, égi küldött, egy galamb.

Két évvel ezelőtt, december közepén találtam az utcán, összeroncsolt, vérző jobb szárnyával. Jó három hónapra volt szükség, amíg meggyógyult, a betegápolás sajátos módszereivel. Közben, meg kellett tanulnia egyensúlyozni, repülni. Szerencsére hamar feltalálta magát új otthonában, a konyhában, amit lassan birtokba vett, előbb a padló adta lehetőségeket, majd fokozatosan az asztal sarkát, a konyhai padot, majd a magaslatokat, különösen a konyhaszekrény tetejét és a hűtőn lévő virágkosarat. Meg is bánta az egyik örökzöld virág a Tubi vendégeskedését, mert landolása súlya alatt a növény lassan megadta magát, kezdett megsárgulni. A légelhárítást végül a színes ceruzák oldották meg, amivel körbe szurkáltam a virágcserepet, hogy az új családtag ne tudjon a növényre szállni.

Sok szeretetet, kedvességet kaptunk és tanultunk tőle. Szelíd magatartása evangéliumi norma, szavak nélkül többet mondott, mint azt az ember gondolná. Nem volt ismeretlen számomra a házi szárnyasok lelkivilága, köztük nőttem fel, de Tubi mindvégig szabad volt, ha rá is szorult az ideiglenes segítségre. Őt szabadként kezeltem, a szabadságra készítettem. Tudtam, ha meggyógyul, szeretném, ha visszavenné szabadságát. Megtörtént, és boldog voltam, amikor először átrepült a szemközt lévő tömbház tetejére és onnan visszanézett hozzánk. Csak remélni mertem, hogy egyszer esetleg visszajön. És Tubi visszajött. Naponta hazajön azóta is ebédelni, gubbasztani, pihenni, fürödni, fellazulni. Nemrég beteg volt. Egy teljes hétig volt itthon. Ahogy tudtam, ápoltam és kértem a Magasságosat, ha megengedi, hagyja még ezt a kis küldöttjét nekünk, továbbra is ugyanolyan szeretettel fogom gondozni. És amikor Tubi felgyógyult, mélységes hálaérzet töltötte be szívemet érte.

Számomra a legmegtisztelőbb az, hogy itthon érzi magát köztünk, elfogadja és igényt tart közös otthonunkra, betegen is hazajön, engedi magát ápolni, és kedves hangján köszöni meg a szolgálatot.

Karácsonyi áldás

Amikor a Betlehemben született gyermekre emlékszel, hajolj meg a tulajdon szívedben élő gyermek előtt, és kövesd álmaid csillagának fényét, s tudd, Isten veled van, bárhová mész is.

Hagyd, hogy az istállóban született remény megmutassa neked, hogy az Úr egy kisgyermeken át is képes megváltani a világot. Karácsony szelleme egész évben melengesse lelkedet!

Béke és kegyelem kísérjen utadon az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében a világ végezetéig. Ámen. (Horváth István Sándor, 2005 Karácsony)

 

Hírek:

 

* Szeretettel köszöntjük a Mexikó-beli Guadalajara-i Kamilliánus Családot. Isten tartsa meg őket!

* November 26-án találkoztam a Csíkszentdomokosi Kamilliánusokkal az ottani plébánián. Hálát adtunk az elmúlt tíz év kegyelméért, beszámoltunk a sok munkáról, megemlékeztünk halottainkról,

* Emilke újabb győzelmet aratott a lengyelországi Sánókban és Budapesten, hálát adunk érte Istennek!

* Tíz éves a spanyol Kamilliánus Család. Isten éltesse őket! Köszönjük a rendszeres kiadványukat.

* Dec. 23-án, vasárnap 17 órától kerül sor a karácsonyi „angyaljárásra” a Nagykórházban,

* Dec. 25-én, Karácsony este 6 órakor a Kegytemplomban hálaadó szentmise lesz a jótevőinkért,

* Dec. 30: Szent Család ünnepe, Kamilliánus Családjaink közös ünnepe

* Minden kedves olvasónknak áldott Szentkarácsonyt és békés, boldog Újévet kívánunk!


 


Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel/Fax: 0040 366 10 22 55
/ 0040 721 088 154 / e-mail: mariabako@hr.astral.ro, http://www.hhrf.org/gyrke/uzenet


<< 2008 januári ÜZENET

2007 novemberi ÜZENET >>


A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete

Il Messaggio della Famiglia Camilliana di Csíkszereda