A csíkszeredai
Üzenete
XVI. évf. 172. szám, 2012 december
Betlehem
Szent Ferenc óta helyet kap életünkben az Úr Jézus születése körüli esemény misztikus megjelenítése, a „Betlehem”. Az olaszok „presepe”-nek nevezik, mi magyarok a születés helyét adjuk ennek a családi, gyerekek számára oly fontos és gyönyörűséges alkotásnak. Rómában évről évre kiállítják a világ száz legszebb alkotását, betlehemét. Megéri meglátogatni a Piazza del Popolo végében lévő tárlatot.
Nekem, kisgyereknek a csíksomlyói kegytemplomban elhelyezett, számomra nagyon kedves kis „Betlehem” jelentette gyermekkorom elmélkedési tárgyát a Kis Jézus születésének látható megjelenítéséről. Sokszor és sokáig álltam előtte, már felnőttként is, mert olyan családi melegséget árasztott ez az egyszerű pompával elkészített jelenet, hogy csak szívtam magamba annak ünnepélyességét, magasztosságát, egyszerűen építette fejlődő jellememet, bontakozó emberségemet.
Mindig szerettem volna hazavinni, együtt lenni vele, otthonommá tenni, benne lakni. Ezt a gyermeki ragaszkodás szorgalmazta, ami lassan noha nem ilyen teljességben, de mégis valamelyest sikerült: a karácsonyfa alá berendeztem a magam alkotta betlehemi jelenlétet. Szépnek találtam, a teljességet éreztem benne és nem is kellett több. A Karácsony erről szól.
Majd amikor Rómában megismerhettem a világ számára épített „Betlehemet”, a régi gyakorlatom még jobban kiteljesedett. Sok időt töltöttem a közelében esténként és boldog voltam, ha kaphattam egy „itthoni” fenyőágat a hatalmas karácsonyfáról.
Amikor végre hazakerülhettem és láthattam plébániatemplomunk, a Szent Ágoston udvarán alakuló kedvező helyet a szabadtéri „Betlehem” megalkotására, megszületett bennem a vágy annak elkészítésére, hiszen ablakomból oda látni.
Ami leginkább „megmozgatta” bennem eme vágyamat, a templom felőlünk eső részében kiképezett kör alakú zöldövezet volt, amelynek közepére egy díszbokrot ültettek. Ez a bokrocska szépen növekedett, és télire évről évre egy csinos tetővel fedték be, hogy védjék a nagy hótól és a tél viszontagságaitól. Ez a kis fedél adta az ötletet: elképzeltem alája a „Betlehemet”. Igen ám, csak ezt még ki is kellett vitelezni valahogy a plébános úrnál. Belevágtam. Megpróbáltam a tőlem telhető legnagyobb diplomáciával előadni ötletemet 2009-ben. A plébános úr meghallgatott, nem utasított vissza, de nem is lett belőle semmi első nekirugaszkodásra. Továbbra is odaálmodtam a fedél alá a Szent Családot. A következő évben már nem a plébános úrhoz mentem ötletemmel, hanem a rendkívül ügyes oltárdíszítő nőkhöz, akik leheletfinom munkájukkal bátorságot adtak ötletem feltárására. Elmondtam, hogy minden megvan a „Betlehemhez”, hiszen előző években csodálatosan megalkottak minden hozzávalót: két kis szobanövény, az egyik kisebb és halványabb zöld: Mária, a másik kicsivel nagyobb, sötétebb zöld: Szent József, a jászolban lévő Jézus, az igazi világosság, aki a világba jön, egy kis fényforrás: gyertya. A szent szülők a nekik megfelelő lepelbe öltöztetve, fejük körül glória. Minden a legegyszerűbb és a legmagasztosabb, több nem kell hozzá. Megkértem az oltár művésznőit, maguk rendezzék el a többit, én elmondtam meglátásaimat. Hála Istennek sikerre vitték. Megkapták az engedélyt a „házigazdától” és mindannyiunk legnagyobb örömére 2010-ben meggyúlt a gyertya, a Karácsony fénye, először egy kis mécses, majd egy lángját biztosabban tartó viharlámpa a szabadtéri „Betlehemben” is a templom közelében. Boldogan láttam, hogy apró lábnyomok letapossák a havat a kör alakú kis „téren”.
A következő évben arra lettem figyelmes, hogy ősszel kicserélik a díszbokor fölött álló tetőt, nagyobbra, mert hiszen ő élő bokor, növekszik évről évre, kinőtt az első tető alól, nagyobbra volt szüksége. És csodák csodája: az új tető alá beszerelték a villanyt is! A „házigazda” gondoskodott apró látogatóiról, hogy megtalálják azt a szemmel látható gyönyörűséget, amely a gyermeki lélek építője lehet Karácsonykor. Képeslap is készült mindkét évben a szabadtéri „Betlehemről”, karácsonyi köszöntő gyanánt hirdeti a gyermeki örömet.
Judy Rea visszavonult az elnökségből
Az Amerikai Egyesült Államok, Wisconsin tagállam Milwaukee városa a Michigan tó közelében fekszik délnyugaton., ahol Szent Kamill művének egy egész „campus” van berendezve. Judy Rea a Világi Kamilliánus Család elnöke volt az elmúlt három évben. 73 évesen ő volt a Család legfiatalabb tagja. Bár mindenki szerette volna, ha továbbra is ellátja a kórháztelep betegeit, vezette volna a Világi Kamilliánus Családot, szeretne elcsendesedni, összeszedettségben megélni azt a gyönyörű lelkiséget, amelyet mostanáig szolgált. Judyval Róma-Ariccian találkoztam 2011-ben, a Nemzetközi Konferenciánkon, előkészületben a Szent Kamill jubileumi évre. Azóta levelezésben állunk. Kölcsönösen gazdagítottuk egymást. Vállalata az üzenet angol fordítását olasz férje oldalán.
Hálásan köszönöm a Jó Istennek ezt a rendkívüli személyiséget, vezérelje égi fény élete útján!
Híreink :
* Előző lapszámunkban tévesen írtam a Márton Áron püspökünk boldoggá avatásáért végzett ima szerzőjét: Bálint Lajos érsek úr írta, nem Jakab Antal püspök. Elnézést kéret a tévedésért.
* December 11-én a szentegyházi György Éva meghívására előadást tartottam „Szeretetszolgálat és nemesedés az Egyházban” címmel az Adventről a kéthéttel korábban indult „Éva Asszonyklub” 33 tagjának. Jelen volt a családorvosnőjük és a „kegyes és jóravaló” asszonyok színe-java. A Jó Isten áldja meg kezdeményezésüket, kétkezi munkájukat, a szövőszéket, a sütőkemencét, imáikat…
* December 13-án a csíkszeredai Városházán meghallgathattam Főnököm, Darvas Kozma József esperes-plébános előadását legújabb munkájáról a magyar alapítású Pálos Rend történelméről. Az előadás a zsúfolásig telt díszteremben egyúttal könyvbemutató is volt.
* Ígéretet kaptam Gyulafehérvárról, hogy meg fog oldódni az Üzenet sorsa, újból felkerül az Egyházmegye honlapjára. Akik hiányolták az elmúlt fél évben, megértésüket kérem.
* Karácsonyi ajándékozásunkat idén is december 23-ra tervezzük a Nagykórházban. Ezúton mondok köszönetet Csibi Mártának, Virágh Terikének, Markus Hertignek és a sok apró „Szentnek”, aki imájával, munkájával, anyagi hozzájárulásával segített megszervezni,
* Szent Család vasárnapján, a Jó Isten kegyelméből Üzenetünk, Kelet-Európa egyetlen kamilliánus lelkiségi lapja 15 éves (1997). A lap magyar és olasz nyelven készül, teljesen önkéntes munkával,
* Értékteremtők: Moldvában élő „magyar – ok” : Valamikor „önkéntes száműzetésbe” vonult fiatal egyetemet végzettek, családot alapító, vagy más ok-ból elvándorolt testvéreink most, a választásokon megmutatták magukat, csendben, de az eredmény érezhető lett: van magyar képviseletünk a Román Parlamentben. A döbbenetes az, hogy román barátaik zárkóztak fel a magyar értékteremtők mellé. Köszönjük csendes, kitartó munkájukat!
Mindenkinek Áldott Szentkarácsonyt és Békés, Boldog Újesztendőt kívánunk!
***************************************************************************
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / email: mariabako@hr.astral.ro , honlap: kamill.romkat.ro