A csíkszeredai Kamilliánus Család
Üzenete XVII. évf. 180. szám, 2013 augusztus Szent Kamill ajándéka Idén július 14-én elkezdődött a Szent Kamill jubileumi év, amely jövő év július 14-ig tart. Ez az év csíkszeredai Kamilliánus Családunk számára egyúttal a „Száz ölelő kar” éve is, az előző „Szív” (2012) és „Szem” (2011) évei után. Az előkészítő évek az „Ezer áldás” jegyében történtek, így a jubileumi év a beteljesedés éve. Idén, a Jó Isten rendkívüli kegyelméből csodálatos Szent Kamill ünnepben lehetett részünk, igazi Szent Kamill ajándékában. Az ünnep vasárnapra esett, ministráns gyerekeink lelkigyakorlata záró napjaként. A gyerekekkel lejöttünk a hegyről, ahol a lelkigyakorlatunkat tartottuk a szentmisére. A plébános úr örömmel fogadott, őt is feltöltötte szent erővel ez az égből pottyant esemény. Szent Kamill nagysága őt is lenyűgözte és látván a ministráns gyerekek népes táborát (22 gyereket) beöltözni a szentmise szolgálathoz, engedte magát elragadni a rendkívüli ünnep hangulatától. A templom ragyogott a tisztaságtól, mint mindig, a sok virág betöltötte illatával a teret a zsúfolási telt Isten házában. Első alkalommal helyezhettük el az oltáron a májusban Rómából hozott Szent Kamill szobrocskát. Mintegy otthonra talált szülőfalumban erre a jeles napra az a Szent, akinek jelleme engem is elragadott 20 évvel ezelőtt, ideje volt talán ennek a látogatásnak. A vasárnapi evangélium éppen az Irgalmas szamaritánus volt. Ez újabb erőt adott, mintegy bizonyságul, hogy a Jó Isten adta ajándékba nekünk ezt a „Szeretet Óriást”, Szent Kamillt, a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjét, hogy megerősödve az Úr Jézus önmagáról mondott példabeszédén tovább tudjuk vinni azt a szent szolgálatot, amelyre meghívást kaptunk Tőle. Amikor a lelkigyakorlat időpontját le kellett szögezni, kutyaszorítóba kerültem. Sehogysem állt össze az a hétvége, amely mindenki számára elfogadható lett volna. Végül, látszólag fel kellett áldoznom a Szent Kamill napot a lelkigyakorlatért, amit a Kamilliánus Családdal szerettem volna megszervezni. Ekkor még nem gondoltam volna arra, hogy a Jó Isten terve ezzel a nappal pontosan az, ami később bekövetkezett: olyan Szent Kamill ünnep, amilyenben talán még nem volt részem. Sok csodálatos ünnepben volt részem mostanáig, de itt valami más is történt: itt most átéltem magát a Szentet. Annyira megéltem a jelenlétét a szentmisében, hogy éreztem, egészen új világba lendít, ahol a Szentség honol. A plébános úr homíliája (ő homíliát, Szentírás magyarázatot tart, nem prédikál…) az Isteni Irgalmas Szamaritánusról egybeesett a betegek, Patrónusa gyakorlati teológiájával és akkor ott vagyunk mi, a lelkigyakorlatozó csapat, aki minderre felkészültünk az előző napokban. Ott állnak lelkigyakorlatozó gyermekeink mint földi angyalkák az oltár körül és szemeikből sugárzik a szépség, egészség, a szolgálat szeretete és jósága, a maguk természetességében. És ott áll a legifjabb résztvevő mindössze öt évesen, első alkalommal az oltár szolgálatban, aki azóta nem marad el ebből a „Szent szolgálatból”, és tömve van a templom, hiszen itt találkoznak a szülők gyermekeikkel egy hétvégi távollét után, az oltár szolgálatában, a „Szeretet új iskolája” megalapítója jubileumi ünnepén. Természetes, hogy az ember lelke sugárzik ennyi szépségtől. A nyugalmazott kántor úr, egyik meghívott előadónk, megtanította énekelni a magyar népi dallamra komponált egyik legdrágább imánkat, a Most segíts meg Máriát, amelyet felajánláskor énekeltünk el az egyházközség közösségének, tiszteletünk és hálánk jeléül. Hálás vagyok mindenért a Jó Istennek és minden szerető hittestvéremnek, akik lehetővé tették ezt a lelkigyakorlatot és égi pártfogómnak, a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjének, Szent Kamillnak, hogy kitüntetett ezzel a csodálatos jubileumi szentmisével. Szülőfalumban, Csíkcsomortánban ezzel megvalósult valami égi szövetség, amelyet Isten keze irányít és táplál, kitüntetett kegyelmével, amiből én azt érzem lecsengeni, hogy a sok fáradozás, talán szenvedés nem volt hiába, mert minden Isten akarata szerint történt. Az Anyakirálynő imái… Nem voltam még két éves, amikor egy heveny szamárköhögés következményeként augusztus elsején kómába estem. Túlélésemhez nem volt remény. Édesanyám, az Anyakirálynő így fordult az égi Királynőhöz: „Szűzanyám, tőled kértem ezt a gyermeket, de ha jobban szereted, mint én, visszaadom Neked. Viszont ha mégis megtartod, én is megtartom ezt a napot”. És élete végéig ezen a napon szentmisét mondatott értem, kenyéren és vízen böjtölt. Idén első év, hogy Isten országában van, most Isten kegyelméből érte végezték a hálaadó szentmisét, életáldozatáért. Híreink: *************************************************************************** Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A//27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / e-mail: mariabako@hr.astral.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it) |