A csíkszeredai
Üzenete
XXII évfolyam, 229 lapszám - 2018 január
Rendkívüli Karácsony a „Kis Herceggel”
Karácsony előtt felkeresett egyik régi lelkigyakorlatosom (1991-ben kezdődött). Elmondta, hogy szeretne valakinek Karácsonyra örömet szerezni. Meglepett és jól esett a szándéka, még nem volt ilyen…
Annak idején olyan kedves és szép fiú volt, nagy kék szemmel, aranyszínű göndör hajjal, hogy önkéntelenül is „Kis Hercegnek” neveztem el. Mára meglett családapa, iker gyerekekkel.
Elkezdtünk tervezni. Először két családra esett a választás, ahol elhaltak az édesapák, majd bejött a harmadik is, ahol viszont egészségi gondok vannak, így végül három család gyerekeit jelöltük ki.
Karácsony hetében kerestük fel a családokat Csíkcsomortánban. Kis Herceg most is annyira szerény volt, hogy nem akart eljönni velem a családokhoz. Nem tágítottam, ez az „Angyaljárás” az ő érdeme én pedig nagyon büszke vagyok rá, amiért ilyen nemes lelkű „fiam” van. Végül sikerült meggyőznöm.
Csodálatos esténk volt, egymás után látogattuk meg a három családot, ahol osztoztunk az anyukák és a gyerekek örömében. Hűséges ministránsok, immár öt éves lelkigyakorlatos kapcsolat köt össze bennünket. Boldogan tértünk nyugovóra mindnyájan, ki-ki a saját örömével, ajándékával, amit az „Angyal” hozott.
Két nap múlva, december 23-án a Nagykórházba készültünk menni az „Angyaljárásra”, részben a meglátogatott gyerekekkel és kibővülve a Csíktaplocai Brügger családdal. Időközben Kis Herceg értesített, hogy édesapja rosszul lett, be kellett vinni a kórházba és megkért szépen, amikor „angyalozni” fogunk, látogassam meg őt a kardiológián. Idén nem számítottunk oda menni, csak a szülészet és gyerek osztályokra.
Hála Istennek, megrakodva érkeztünk a kicsikhez. A három „lányom”, Cecília, Kinga és Orsika szavalt, Orsika két verset is, az öt tagú ének-zenekar (a négy „nagyobb” Brügger gyerek az anyukájukkal, karján a legkisebbel) énekelt, amit ütős hangszerrel kísértek. Megható pillanatok születtek betegek, ápolók és gyerekek számára. Mindenkit megajándékoztunk, kicsit és nagyot, beteget és ápolót egyaránt. A kórházban rekedt szülőanyák könnyes szemmel vettek részt a rendkívüli Karácsonyi ünnepségen, hiszen most a Karácsony meghatóbb volt, mint máskor, amikor családjukkal lehettek. Most az Úr Jézus volt közelebb.
Ötven narancsot festettem ki, jó sok banánt, vittünk babaholmit, szaloncukrot, játékot, és sokféle csomagolt édességet, almát stb… Éppen most hagytak a kórházban egy újszülött ikerpárt, így róluk is gondoskodhattunk, ruházatukról, idejében „feltarisnyálhattuk” őket…
A szülészetről a Gyerek osztályra mentünk. Itt is előadtuk a teljes programot, az éneklést videóra vettük, és boldogan vegyültünk el az apró tipegő gyermek közt, beszélgettünk az anyukákkal.
Kis Herceg kérésére a kardiológiára mentünk. Itt is még ismert mindenki. Időközben az édesapját át kellett vinni a reanimálóba. Amikor megláttam, milyen rossz az állapota, elbizonytalanodtam. Zavarhatjuk-e, ha ennyire rosszul van? – tettem fel magamnak a kérdést. Vártam egy kicsit, bajban voltam. Lelkem mélyéről viszont feltört egy hang: „Immár mindegy, nincs sok hátra.” Jó, belevágunk... Mély lélegzetet vettem és döntöttem: előadjuk neki az egész karácsonyi programunkat. Megkértem szépen, helyezkedjen el kényelmesen, ne fáradjon ki. Meg is tette, noha hozzáfűzte, mindenképpen rossz…
A gyerekek most is remekeltek. Kis Herceg édesapja boldog volt, mosolygott, majd felült. Elmondta, mennyire örül, hogy megismerhetett, hallgat a Mária Rádióban, és kifejezte nagyrabecsülését. Én pedig megköszöntem, hogy ilyen fiút nevelt és elmeséltem a Kis Herceg karácsonyi nagylelkűségét. Búcsúzáskor átöleltem és megpusziltam. Éreztem, teljesen hideg az arca és kiverte a hideg verejték.
Mivel láttam állapota súlyosságát, felkészítettem a legvégsőbbre: a fülébe súgtam, hogy bármi lesz is, a Szűzanya kezét ne eressze el! (ezt egy székely jól érti) Megígérte. Majd megáldottam a Megjugorje-i Szűzanya áldásával, keresztet rajzolva a homlokára. Hálás szívvel távoztunk, mélységesen megérintve.
Otthonról felhívtam a Kis Herceget, beszámoltam a történtekről, másnap reggel átküldtem a fényképeket, aminek nagyon örült a család.
Később kaptam a hírt, megköszönve az áldást, mert Karácsony szenvedején délelőtt a Szűzanya „haza vezette” az édesapját… Megrendült és boldog voltam egyszerre. Csak utólag eszméltem rá, hogy az események pörgésében micsoda kegyelem bontakozott ki: a Kis Herceg, nagylelkűségével megnyitotta a mennyország kapuját az édesapja számára… Hálás vagyok a Mindenhatónak a részvételért… Kegyelem volt.
Új feladatom a „Krisztus Világa” keresztény havilapnál
Decemberben megbeszélésre hívott a szerkesztő bizottság a Csíkszeredai Szent Kereszt plébániára. Gondoltam, valami feladatot kapok, ahogy ilyenkor az lenni szokott. Nem tévedtem. Változások történtek a szerkesztés körül, többen kiestek, ki betegség, ki más, személyes okok miatt. A lap újraindulásakor, 2010 szeptemberében tizenhatan voltunk, ez a szám tizedelődött meg az elmúlt évek során.
Az én feladatom a „történetek” írása volt mostanáig. Elég nehezen értettem meg, amíg konkrét felkérést nem kaptam rá, amit meg is írtam egyik cikkemben: „ A pap azt mondta, ő elmondja a prédikációt, én írjak történeteket…” Igazából csak most láttam, nála az „öregek, betegek” témakör szerepelt számomra…
Most ez változott meg. Kiesett az a szerkesztő, aki a Szentek rovatot szerkesztette (Játékos ismerkedés Szentekkel), ezt bízták most rám. Első látásra megijedtem. Nem vagyok most témában a Szentekkel…, mondtam, de lassan derengeni kezdett egy régi álmom, így elfogadtam a felkérést. A régi, történet-író szolgálatom megszűnt. Ettől kezdve „játszani” fogok a Szentekkel…
Látogatásom Jakabffy Erzsébetnél
Minden kedden 11,00 órától a Csíksomlyói Mária Rádió stúdiójában „szolgálok”, a „betegek” (és nemcsak) interaktív műsorát szerkesztem, lassan kilenc éve.
Karácsony előtti adás után egy régi „hallgatóm” keresett fel telefonon. Közölte, hogy „jött az Angyal” nekem. Mivel be kellett mennem a városba „intézkedni”, felkerestem. Kiderült, hogy egy 86 éves ágyban fekvő néniről volt szó, akit még nem ismertem személyesen, csak telefonon keresztül.
Magasztos volt a találkozás, igazi Isten-élmény. A lelkem kirepült a végtelenbe, ott találkozott a Mindenható Szeretetével, akitől én is megteltem Szeretettel.
Olyan volt ez a találkozás, mintha mindig ismertük volna egymást, ott folytattuk a beszélgetést, ahol valamikor régen, talán a teremtés kezdetén abbahagytuk. Jól estek a „szép szavak”, olyan ritka az ilyen ebben a panaszkodáshoz „idomított” világunkban.
Megállt az idő, mert a szép szavak birodalma azon felül emelkedett. Pedig volt nehéz helyzet is bőven, viszont most, Karácsony, a Szeretet ünnepe előtti napokban mintha szerepet váltott volna az idő, megállt ott, ahol érdemes naponta megállni, ha nem többre, de egy szusszanásnyira…
A Nemzetközi Világi Kamilliánus Család
2018 október 13-19 között készül megtartani idei nagy találkozóját Rómában, a „Megtestesülés Szolgálóleányai” kamilliánus nővérek otthonában, ahol „házi beteg-gondozást” végeznek.
Híreink:
* Emilkénk és csapata újabb rekordot döntött: „Hálával és köszönettel tartozunk mindazoknak, akik segítségével a sportág országos bajnokai és a megye élsportolói lehetünk: MOL Romania, Hargita Megye Tanácsa, Fundaţia pentru Comunitate / A Közösségért Alapítvány, Csíkszeredai Sportclub, @ISK CSIKSZEREDA, Harmopan…” (Emil Imre - Facebook). Mi imáinkkal támogattuk…
* Újabb sport-bajnokunk van: Brügger Dániel, III-os, országos szinten kiérdemelte a „legjobb játékos” címet fociban. Édesanyja két éve világi kamilliánus, öt gyermek édesanyja, Dániel a második fiú.
* A legfiatalabb Európai sportoló, ugyancsak városunk szülötte, betegápoló, régi „kistestvérek” gyermeke, Orbán Lehel. Valamikor március 15-én a Nyergestetőn az apukája nem állt fel a kórusba énekelni, míg nem kezdtem vezényelni. Ma ő vezeti városunkban a Szent Ágoston templom ifjúsági ének-zenekarát. Hála érte!
* Január 29, hétfő: kamilliánus találkozó Puskás Erzsikénél, Csíktaplocán.
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A//27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / e-mail: kamillianus@gmail.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)