A csíkszeredai
Üzenete
XXIII. évfolyam, 261 szám - 2020 december – Boldog Özséb, a magyar géniusz 750, a Magyar Hiszekegy 100. éve
Adventi titkok…
Karácsonyhoz közeledve mind jobban megszépül az adventi szent idő. A Szeretet ünnepére készülődő lélek napi gyakorlatokkal tisztítja meg magát, hogy méltóképpen állhasson meg az évente megújuló csoda előtt, amikor a Teremtő Isten emberi alakot öltve Fiában, Jézus Urunkban leszáll a Földre, hogy az Istent kereső „jóakaratú” ember felemelkedhessen Hozzá.
Az adventi szent idő négy teljes héten át tart, amit katolikus Egyházunk liturgiája szerint négy gyertyával jelölünk, három egyforma színű gyertya a bűnbánatot fejezi ki, egy pedig az örömet.
Milyen szín fejezi ki a bűnbánatot és milyen az örömet?
Válasz: A lila szín fejezi ki a bűnbánatot, a rózsaszín pedig az örömet.
A templomban, vagy otthon elkészített adventi koszorún kiviláglik az eltérő színű gyertya, aminek titkát első látásra nem árulja el annak üzenete a hozzá kapcsolódó vasárnapon.
Hányadik hétre esik az eltérő színű gyertya meggyújtása?
Válasz: Advent harmadik hetére.
A három negyed bűnbánati idő és vasárnap mellet az egy negyed vasárnapja olyan jelentőségteljes, hogy megérdemel egy sajátos megnevezést.
Hogyan nevezzük ezt a vasárnapot?
Válasz: Az Öröm vasárnapja.
Liturgikus évünkben mindössze két ilyen vasárnapunk van, amikor egészen szokatlan színű miseruhába öltözik a katolikus pap.
Milyen színű miseruhát ölt magára ilyenkor a katolikus pap?
Válasz: Rózsaszínűt.
Szent Pál apostol gyönyörű vallomása méltán fejezi ki ezt az időszakot: „Örüljetek az Úrban szüntelenül: újra csak azt mondom, örüljetek, az Úr közel van. Méltányosságotokat ismerje meg mindenki! Az Úr közel van. Ne aggódjatok semmi miatt, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket az Úr elé, hálaadástokkal együtt. Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.”
Hol találjuk meg a Szentírásban ezt a vallomást?
Válasz: Fil 4, 4-7.
Virtuális formában a cikk a 10. oldalon: https://issuu.com/krisztusvilaga/docs/krisztus_vilaga-12_2020
Áldott Szentkarácsonyt és békés, boldog Újesztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak!
Három nap a „sürgősségen”
Kedves tanítványaim édesanyja mesélte el nekem a szinte hihetetlennek tűnő esetet, aminek elszenvedő alanya lett. Férje hamarabb betegedett meg, mint ő, egy megfázás következtében, aki nem bírta ki a hirtelen fellépő tüdőgyulladást (soha nem volt beteg), váratlanul elköltözött az élők sorából.
Szép családi életet éltek, mondhatni, kevés hasonló harmóniáról lehet hallani manapság, négy saját gyermeket neveltek fel Isten és emberszeretetben. Élvonalban jártak az egyházi szervezésekben, egyháztanácsosként az imádság, a katolikus erkölcs megtestesítői voltak. Gyermekeiket is ebben a szellemben és lelkiségben nevelték, akik megtartották a hagyományt. A házaspár egy szívvel, egy lélekkel gondolkodott és cselekedett. Egyikük öröme a másikban teljesedett ki, ugyanúgy ahogy a betegség fájdalma is megduplázódott, mert mindketten hordozták nemcsak a saját, hanem házastársa „keresztjét” is.
Amikor bekövetkezett a férj halála, a felesége már a covid kórházban feküdt, kritikus állapotban, mert a sok vérhígító miatt amit kapott, a hasüregben felgyülemlett nagy mennyiségű alvadt vér zavart okozott. A temetés után ezt műtéti úton kellett eltávolítani, amit már csak egy hajszálon bírt meg.
Férje temetésére egy óra időt kapott és kizárólag egy szakképzett egészségügyi személy felügyelete mellett jöhetett ki a kórházból. A temetési szertartást a segédpüspök úr végezte a város jelenlegi és hajdani lelkipásztorai jelenlétében, hatalmas embertömeg részvételével. A jóság még a halálból is visszaköszön…
De hogyan került a feleség a csíksomlyói covid korházba és miért kellett három napot töltenie a csíkszeredai „sürgősségen”? Nem tudom, ha valakinek lenne bátorsága leírni a választ az illetékesek közül…
Az édesanya elmondása szerint, amikor rosszul lett, egy megfázás után, a sürgősségre vitték . Itt a legfontosabb a covid teszt elvégzése volt. Negatív lett, így várt még egy napot a tampon részlegen. Másnap ugyancsak negatív lett, és még egy újabb napot várt. Harmadik napra „végre” pozitív lett a tesztje. Ekkor azonnal vitték a covid kórházba… Az, hogy ő életben maradt, talán csak a puszta szerencsének tudható be.
Emberi méltóságot figyelmen kívül hagyó temetés
A Jakab család régi kedves barát-családunk volt a hetvenes évek óta. A szülők leányuknak fogadtak el engem, én pedig a fiaikat „öcséimnek” neveztem (nagyjából egy korosztályhoz tartoztunk). Sok kellemes, főleg téli estét töltöttünk együtt. A szülők halála után is megmaradt köztünk ez a „testvéri” ragaszkodás egymáshoz, noha az „öcséim” házassága új irányt szabott kapcsolatunkban, ahogyan ez lenni szokott, viszont amikor találkoztunk, vagy csak összefutottunk valahol, ott folytattuk, ahol az előtt abbahagytuk. Élte ki-ki a maga családi életét és jó volt tudni, hogy létezünk valahol egymás számára, akkor is, ha az élet beosztotta a feladatokat, amit kinek-kinek el kell végezni felelősen.
A Jakab család apraja és nagyja, mindenki szokatlanul csendes, tisztelettudó volt, szeretetre méltó és szeretet teljes. A vita ismeretlen volt, a tisztelet előzte meg a szeretetet is, karöltve jártak, mint jó testvérek.
Nemrég telefonon kerestek. Akkor már tudtam, hogy kisebbik „öcsém” meghalt, csak a halála körülményeiről nem tudtam semmit. Mikor kiderült, hogy az özvegye keresett meg, nagyon megörvendtem. A fájdalom keveredett bennem az örömmel. „Öcsém” eltávozott, de az élet valahol a láthatatlan világban mégis folytatódik: az özvegye vette át a folytatást.
Tanácstalanságában gondolkodott, valakivel szeretne egy „emberi” szót váltani, mert másban volt része bőven, így rám esett a választás. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Hála Istennek, ő is ugyanazt a szelídséget, alázatot, tisztelettudást tapasztalta „öcsém” részéről, amit én, így nem volt nehéz ott folytatni, ahol valamikor abbamaradt. Fájóan szép beszélgetés volt. „Öcsém” mérnöknek tanult, most a fiúk folytatja.
A legfájóbb a melléje nem állás, majd a temetése volt. Súlyos cukorbajjal, túlsúllyal küzdött az utóbbi időben, ezzel került kórházba. Aztán hogy, hogy nem covidos lett, aminek végül áldozatul esett.
Mint „fertőző” covidos beteget a rendeletek alapján megvonták az emberi és keresztényi méltóságához illő temetést, fel sem volt szabad öltöztetni, fekete műanyag zsákba téve került koporsóba és lett elhantolva. Két éve így temettük el az öreg házőrző kutyámat a kert végébe…
Híreink:
* Advent negyedik vasárnapján hálaadó szentmisére kerül sor a jótevőimért a csomortáni templomban.
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 721 088 154 / e-mail: kamillianus@gmail.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)