A csíkszeredai
Kamilliánus Család
                                                                  Üzenete

XXIII. évfolyam, 260 szám - 2020 november – Boldog Özséb, a magyar géniusz 750, a Magyar Hiszekegy 100. éve

Márton Hugó atya (1913-2007)

A székely emberre jellemző hallgatag, de tevékenységében emberóriás volt a maga szerénységében. Megjelenése visszaidézte Márton Áron, Nagy püspökünk alakját, amikor jókedvében volt.
Hol született Hugó atya?
Válasz: A Székelyudvarhelyhez közeli Zetelakán.    

Diákéveit Székelyudvarhelyen töltötte, majd érettségi után az erdélyi Római Katolikus Szeminárium diákja lett egy évig, ahonnan átkerült a Premontrei Rendbe Nagyváradra. Itt tanult egészen a pappá szenteléséig.
Ki szentelte pappá Hugó atyát?
Válasz: Márton Áron püspök szentelte pappá a nagyváradi székesegyházban 1940 május 5-én.

A megjelenésében Erdély nagy püspökére a megszólalásig hasonlító Hugó atya a premontrei szerzetesrendhez tartozott, amelyet Szent Norbert alapított 1120-ban a franciaországi Prémontré közelében. A kanonokrend Szent Ágoston reguláját  követi és a szigorú erkölcsre fektet hangsúlyt, aminek betartása figyelemre méltó, amit ruhájuk által is kifejeznek a szerzetesek.
Milyen színű ruhát viselt Hugó atya?
Válasz: Fehér ruhát viselt.

Felszentelése után Budapesten és a Felvidéken tevékenykedik, majd 1947-ben Rómába kerül, ahol magas rangú tisztséget töltött be Rendje megbízásából. Közben tovább folytatta tanulmányait, doktorátust szerezve egyházjogból. Ebben az időben kiterjeszthette a szeretetszolgálatot Európa országaira, nem feledkezve meg a magyarországi, erdélyi és felvidéki rendtársairól, valamint a magyar kispapokról, de azokról sem, akik segítségért folyamodtak hozzá, anyagiakban, erkölcsiekben, vagy mindkettőben, egészen az élete végéig.
Ezért egy kedves melléknevet is kapott, melyik az?  
Válasz: „Az erdélyi papok Mikulása”.

Nyugdíjas éveire az egyik, Rómában székelő magyar nővérek zarándokházához költözött, ahol haláláig szolgált, meggyengült egészsége és látása ellenére is. Szolgálata Isten és emberszeretet volt a „házban”, ahol különös vendégszeretetet élvezhetett minden vendég, de még kitüntetettebbet a szűkebb hazájából, a Székelyföldről érkezettek. Hazaköltözése az égi hazába 94 éves korában történt. A Mindenszentek ünnepét még itt élte át, de az azt követő hajnalon már átlendült az örökkévalóságba, a Jó Isten kebelére, akit Rendje erkölcsei szerint egész életében hűséggel szolgált.
            Melyik női szerzetesrend zarándokházának volt a lelki atyja nyugdíjas éveiben, egészen haláláig?
Válasz: Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjánál.

Virtuális formában, a cikk a 10 oldalon: https://issuu.com/krisztusvilaga/docs/krisztus_vilaga-11_2020
A legidősebb „barát”, Márk Vince, József atya
P. József 1927. szeptember 28-án született Csíkszenttamáson, 1946. szeptember 1-jén Mikházán öltötte magára Szent Ferenc ruháját a Kisebb Testvérek Rendjének Erdélyi Rendtartományában, 1957. november 24-én Gyulafehérváron szentelték pappá.
Lelkipásztorként tevékenykedett Széken, Désen és filiáiban, Zágonban.
1969-től a Csíksomlyói Segítő Szűz szentélyében szolgált, amelyet mindig nagy kegyelemnek és ajándéknak tartott mint házfőnök, templomigazgató, a kolostor és a kegyhely történetírója. Nagyban hozzájárult a csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi nagybúcsú újraszervezéséhez az 1990-es éveket követően. A Csíksomlyói Segítő Szűz tiszteletére több éneket szerzett, valamint több búcsús énekhez írt orgonakíséretet, számos írása jelent meg a kegyhellyel kapcsolatosan. Idős korában sokak által keresett gyóntató és lelkivezető volt, erejéhez mérten a legutolsó időszakig fáradozott a lelkek üdvösségén, és az örök életbe vetett hittel készült az Úr Jézussal való találkozásra, akit életében kitartóan szolgált.
Temetése 2020. november 9-én, hétfőn 13 órakor a csíksomlyói kegytemplomban tartott engesztelő szentmiseáldozat bemutatása után a kegytemplom kriptájában volt.
Az örök világosság fényeskedjék neki!
Több, mint fél évszázad „barát”-ság - életem alakulása nagyrészt Hozzá kötődik
Alig kezdtem meg középiskolai tanulmányaimat, amikor József atya hozzánk érkezett a nagynevű Lukács atya után, akivel szüleim baráti kapcsolatot ápoltak a kommunizmus addigi évei alatt. József atyával, aki szerény volt egész életében, lassan alakult ki a „barát”-ság, valójában a P. Écsy János érkezése után, aki dinamikusan felkarolta a fiatalságot, és aki József atyának is támasza lett a kolostor életében.
Miután felfedeztem orgonaművészi tehetségét, rendszerint ott ültem mellette az orgonapadon a szentmiséken és noha nem vállalta el tanításomat, mondván, hogy „már öreg vagyok” hozzá, szentmise végén játszott kérésemre legalább egy darabot. A megtiszteltetéstől a mennyországban éreztem magam.
Most azokkal  Szent Ferenc tiszteletére énekelt énekekkel búcsúztam el Tőle, és engedtem el Őt, amelyekkel megismertem fél évszázaddal ezelőtt. Szentáldozáskor sikerült egy pillanatra a koporsója mellett elköszönni, észrevétlen, ugyanolyan örökkévalósági pillanatban, amilyent oly sokszor szerzett nekem.
Temetése: https://www.youtube.com/watch?v=9A_pkbXJYuA - 1,35,02ss elbúcsúzom Tőle.
Jó volt megtudni papi jelmondatát: „Uram, szeretem házad békességét, dicsőséged lakhelyét”. Elgondoltam, soha nem láttam indulatosan. Ha volt is neki ilyen, azt is olyan „jámborul” csinálta, ami nem volt bántó.
Egy „baráttal” kevesebb a földön és eggyel több a mennyországban… Várjon orgonamuzsikával!    
Szent Erzsébet ünnepe Gyergyószentmiklóson
            Kamilliánus Családunk immár tizenegyedik alkalommal látogatott el a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonba a ház névadó ünnepe alkalmából, a búcsúra. Idén szervezési kihívás elé állított a jelenlegi helyzet, amikor a képtelenségből kellett felépíteni ezt a jeles napot, de hála Istennek, sikerült. Nem maradt el a temérdek finomabbnál finomabb sütemény és a vele járó kedvesség. Kegyelmi napunk volt.
            A felemelő ünnep végén a ház igazgatója megköszönte munkatársainak, hogy „emberek” tudtak maradni ebben az embert próbáló helyzetben és kérte, hogy továbbra is „lássanak”, lássák meg a betegben szenvedő Jézust úgy, ahogy Szent Erzsébet tette. Kamilliánus önazonosságunk megerősítése is volt ez.
            Az Erdélyi Caritas harmincadik évfordulóját is ünnepeltük, ami még magasztosabbá tette a napot.
Régi betegemet fedeztem fel, akinek szem-kioperáláskor hosszas szolgálatot tettem a pályám kezdetén.

Magunkról a többségi lakosságnak Romániában: „Exclusiv în România: Legendele secuilor (@TVR1)”

https://www.youtube.com/watch?v=8FMw7GrqHdo&feature=share&fbclid=IwAR1CMPo2kqGvNSFYKN1j_73Q7iz6D5iqdezgX8pXHGRsrLY-vQ1oLE0y8nI – eszmei irányítója a nagyra becsült Máthé Katalin lelki lányom Székelyudvarhelyről, Kamilliánus Családunk szimpatizánsa.                                         

Játékosan magyarul: míg az „álarc” hamis arcot, addig az „arctalanság” arcnélküliséget, az „arcátlanság” pedig szégyenérzet nélküli, kártékony cselekvést jelent.

1994-ben tapasztaltam Rómában: egész életemben nem láttam annyi náthás embert, min itt egy idény alatt.



Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 721 088 154 / e-mail:  kamillianus@gmail.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)


<< 2020 decemberi ÜZENET

2020 októberi ÜZENET > >


A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete

Il Messaggio della Famiglia Camilliana di Csíkszereda