---

               A csíkszeredai

Kamilliánus Család
                                                                  Üzenete

Jézus Krisztus, Afrika reménysége – II. János Pál pápa levele a Betegek XIII Világnapjára

A Szentatya megemlékezik a Betegek XIII. Világnapjáról (amit a Camerun-i Yaoundé Mária, Apostolok Királynője szentélyben tartanak meg). Ez egy utólagos lépést jelent az afrikai keresztények számára, akik immár a harmadik alkalommal kötelezték el magukat arra, hogy „irgalmas szamaritánusai” legyenek bajba jutott testvéreiknek.

A soron következő Betegek Világnapján szeretné kijelenteni Afrika és az egész emberiség számára a teljes egészség elérésének reményét: „Valójában az emberi lény nem csupán fizikai vagy lelki jólétre vágyakozik, hanem olyan ’egészségre’, amely kifejezi az Istennel, az embertárssal, és az emberiséggel való teljesség harmóniáját. Ezt a nagyszerű célt csak Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának misztériuma által lehet elérni.

Számos betegség sújtja az afrikai kontinenst, húzza alá a Szentatya, és ezek között különösen az AIDS ostora: „meg kell növelni a megelőzést az élet szentségének tiszteletére való neveléssel és a szexualitás gyakorlatára való helyes képzéssel”.

Eukarisztia, az élet és a remény gyógyírja

Mint minden évben, az idén is kidolgozta az Olasz Püspökkari Konferencia a Betegek Világnapjának üzenetét. A Szentatya által meghirdetett „eukarisztia éve” alapján közelítik meg a betegek számára azt a járható utat, amelyet Jézus Krisztus mutatott meg a kereszténység számára.

Négy nagy témakörben bontakozik ki az idei üzenet. Ezt vázoljuk röviden:

1. Jeruzsálemben: az új és örök Szövetség húsvéti vacsoráján: Jézus „zsidó szokás szerinti” vacsorát ül tanítványaival. Közben felkészíti őket az elközelgő áldozatbemutatására. Ezen az első jeruzsálemi eukarisztikus ünnepen, első ízben, Jézus Krisztusban, az ember legyőzi a szenvedés és a halál botrányát, teljesen Isten kezébe helyezi életét. A végén Jézus bemutatja a kenyér és a bor ajándékát, amelyben ránk hagyja önmagát örök jelenlétként.

2. Emmauszban, a szívet cserélő vacsorán: A Feltámadt Jézus, még egyszer, türelmesen és kedvesen visszamegy az időben eltévedt, a történelemben csalódott, a fájdalomtól megpróbált és a csőd felé tartó emberhez, hogy feltámassza arra a bizonyságra, hogy Ő él. Mi nem vesszük észre, de Isten soha nem jön véletlenül, Ő hűségesen mellénk áll mindig, amikor sikertelenséggel találkozunk. Az emmauszi tanítványok elméje és lelke csak az asztalnál nyílik meg a misztérium megértésére, amikor megtöri a kenyeret: „Ő az, Feltámadt!”. Ekkor tör fel az élet és virágzik ki a történelem tavasza! A két emmauszi élete megváltozott, megélték az eukarisztiát!

3. Reménység a szenvedésben és erő a szolgálatban: „Nem hagylak árván titeket” (Mt 28,20): Az Eukarisztiában Isten népe között van jelen. Azért jön, hogy megélje egyaránt felemelő és törékeny emberi tapasztalatunkat, és velünk együtt küzdje meg mindennapos feladatainkat.

„Lakoma minden népnek”: Az Eukarisztia a barátok lakomája. Helyet foglalni az Eukarisztikus lakomán annyit jelent, mint helyet foglalni a megbékélt emberiség lakomáján.

„Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és az élet terhét hordozzátok”: Az Eukarisztia étel, amellyel az élet útját lehet járni. Nyílt lakoma mindenki számára, de előnyben a szegények, a betegek, és mindazok, akik szenvedések közepette járják a világ poros útjait (V.ö. Mt 22,9). Benne Isten az erő, az energia szentsége: „Jöjjetek hozzám mindnyájan…” (Mt 11,28).

„Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket”: Az Eukarisztia a szeretet útkereszteződése. Isten szeretetének csodája, a felebaráti szeretet sarokköve: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Új parancs, mely magába foglalja a megértést és a megbocsátást. Ha megéljük az Eukarisztiát, képesek leszünk minden törékeny, gyönge, elkeseredett, rászoruló beteg előtt rácsodálkozó szeretettel megállni.

„Megváltottál kereszteddel és feltámadásoddal”: Az Eukarisztia átalakítja a fájdalmat a remény és a szeretet kipróbálásának idejévé. Az Eukarisztia hirdeti és jeleníti meg Krisztus kínszenvedését és halálát, általa ajánlódik fel az emberiség minden elkerülhetetlen szenvedése és a fájdalom misztériumának egyetlen magyarázata, és nyílik meg a fény, a derültség, a megtalált életcél pályája. Az Eukarisztia olyan csoda, amelyben a Kereszt Húsvéttá válik! A betegek részvétele az eukarisztia áldozatában azért értékes, mert ők ennek a misztériumnak ’ígéretei’: „testemen kiegészítem mindazt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből”. Az Eukarisztia az a folyamat, amelyben a ’türelmes Isten’ megdicsőül.

„Beteg voltam és meglátogattatok”: Az Eukarisztia a kenyér, amit szétosztunk. „Éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, beteg voltam és meglátogattatok” (Mt 25,31). Az Eukarisztiában Isten együtt érez velünk, és ezt kéri tőlünk is. A keresztény hit biztosít minket arról, hogy amikor kezet fogunk a szegénnyel, a beteggel, akkor az Eukarisztiát megtört kenyér–ként közösen éljük meg! „A szenvedés és a halál: micsoda titok! Ha megátkozod, megsokasítod azt, ha megosztod, megkönnyebbíted, ha felajánlod Istennek, a megváltás útjává alakítod át!”.

„Példát adtam nektek”: Az Eukarisztia szolgálatból és ajándékozásból fogant és megélt élet. A lábmosás (Jn 13,15) és az Utolsó Vacsora Jézusnak két olyan jele, amelyben beteljesednek és egészülnek ki Üzenetének emberi és isteni vonásai. A kórház, mint minden ember betegágya kiváltságos helye az Eukarisztia és a szolgálat szentségeinek bemutatására!

„Aki ebből a kenyérből eszik, örökké élni fog”: Az Eukarisztia az eljövendő életet garantálja, Jézus szavai szerint (Jn 14,2-3). Amikor a fájdalom elviselhetetlenné válik, amikor elbizony–talanodunk és elfáradunk, amikor az emberi élet a vége felé közeleg és az ismeretlentől való félelem gyötör, Jézus Krisztus személye az, aki közel kerül hozzánk, és aki megért minket.

4. „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”: Az Eukarisztia a keresztény élet ’csúcsa és forrása’, mert bevezet Isten szeretetének vérkeringésébe, amely megvált és egyesít Jézus Húsvéti Misztériumával, új életében részesít, és tesz képessé arra, hogy mindennapi életünkben tanúságot tegyünk jelenlétéről és megváltó működéséről.

Mindezt megtehetjük ha Szűz Máriára nézünk, aki Isten szeretetének és gyöngédségének, „eukarisztikus Egyházának mintaképe”. „Hallgassunk rá” –  mondja II. János Pál pápa, akiben az eukarisztikus titok, jobban, mint bárki másban a fény misztériumaként jelenik meg. Benne megláthatjuk a szeretetben megújult világot. Kezdve a szenvedéstől, fájdalomtól, betegségtől.

(CEI., Ufficio Nazionale per la Pastorale della Sanità, XIII Giornata Mondiale Del Malato, Eucarestia farmaco di vita e di speranza, 11 febbraio 2005)

* Február 13-án, vasárnap Tamás József püspök úr mutatja be a szentmise áldozatot a betegeknek a Megyei Nagykórházban.