A csíkszeredai
Üzenete
XV. évf. 153. szám, 2011 május
„Isten áll az oldalamon!”
II. János Pál pápa egyénisége meghatározó volt számomra életem során. Akkor választották pápává, amikor én már a felnőtt ember fejével gondolkodtam, de érzelmi világomat még erősen befolyásolta a fiatal pápa életútja. Reményi Nikodém, Mi a titka? című könyve rakta le számomra azokat az alapokat, amelyekre felépíthettem magamnak a Nagy pápa alakját, Isten-kapcsolatának mibenlétét és rendkívüli emberszeretetét. Ez a könyv betekintést adott a fiatal pápa életének rejtekeibe azokban a nehéz időkben, amikor Lengyelországban (és nemcsak) valakinek magát vallásosnak kimondani is veszélyes volt, nemhogy kiderüljön róla, hogy ifjúsági nevelő. Később ugyanígy birkózott meg a pápaság intézményének szabályaival. Ekkor állapítottam meg magamnak, hogy a pápa nem azt csinál, amit akar, hanem amit tud. Itthon mindig azt hittem, a pápa mindenható a Katolikus Egyházban. Rómában ez egy kicsit másképp látszik. Ott szigorú szabályok határozzák meg a pápa lehetőségeit, amelyek itthonról egy világi hívő számára nem igen láthatóak, emberi oldala szerény keretek közé szorul a nagy nyilvánosság előtt.
Történt, hogy római tanulmányaim kezdetén szorult helyzetbe kerültem. Kilenc vizsgán túl voltam már, de az utolsó két vizsgára éreztem, nem tudok előállni. Kifáradtam. Tudtam, hiába tanulok, nem marad meg a fejemben semmi és jártányi erőm sem maradt. Lefeküdtem és kértem a Szűzanyát a Szentlélek Istennel, reggelre valahogy találják ki a folytatást, mert magamtól erre nem vagyok képes. Így aludtam el sok vergődés után. Álmomban viszont valami rendkívüli történt: azt álmodtam, hogy egy ifjúsági találkozót szerveztünk, amelyre II. János Pál pápa is hivatalos volt. Egy tarkaruhás afrikai nővel vártunk a pápára a hatalmas előadó terem előtt, ahol már a fiatalság várakozott, hogy üdvözölhessük és bevezethessük, amikor megérkezik. Jött is a pápa, mi fogadtuk. Amint elindultunk az előadó terem felé, a pápa belém karolt a jobb oldalamon és kezével finoman veregette a kezemet, mintegy bátorításképpen, azzal a természetességgel, amelyet jól ismertem tőle. Amint így lassan lépegettünk célunk felé, egyszercsak egy döbbenet megszakította ezt a szeretetteljes menetelést: egy halványzöld dinoszaurusz-szerű hatalmas termetű lény utunkat állta. Megdermedtünk, Lélegzetvisszafojtva vártunk néhány pillanatig. A lény nem bántott, de tekintete félelmetes volt és maga körül is félelmet árasztott. A Pápa ekkor kihúzta magát a furcsa lény előtt, jobb karját a magasba lendítette és elszántan felkiáltott: Isten áll az oldalamon! Újabb döbbenet egy pillanatra. Feszülten vártunk. A lény ereje lassan megszűnt, átugorta a kerítést, ahonnan jött és eltűnt. Mi pedig fellélegezve folytattuk utunkat a fiatalok felé.
Ez az esemény felbátorított, másnap sikeresen levizsgáztam. Mélyen a lelkembe íródott viszont, hogy minden nagy nehézségben Isten áll az oldalamon, Ő fogja pártomat. Szent János Evangéliuma 8. fejezetében az Úr Jézus felfedi a helyzet titkát: „… tanúságot tesz rólam az is, aki küldött engem: az Atya”(Jn 8, 18b), és: „Aki küldött engem, velem van. Nem hagyott magamra, Mert én mindenkor azt teszem, ami neki kedves” (Jn 8, 29).
Azóta számtalanszor volt segítségemre ez a tapasztalat. Valahányszor kimondhattam egy szorult élethelyzetben az Úr Jézus szavait, miszerint „Atyám tesz tanúságot rólam”, az isteni csodálatos jelenlét felemelő bizonyítékát kaptam. Ilyenkor megáll az idő, felragyog a tiszta Isten-ismeret, minden más háttérbe szorul. (Krisztus Világa, 2011 május)
Néked ajánljuk – májusi népénekünk
Néked ajánljuk Szűzanyánk, a legszebb hónap alkonyát,
Ezer nép híven zengi ma, óh üdvözlégy Mária!
Énekli tiszta gyermekajk, s kik érzik a sok földi bajt,
Esengve száll szívünk dala, óh üdvözlégy Mária!
Hallja a bűnös és zokog, hogy elhagyta a hajlokot,
Melyben a legszentebb ima: óh üdvözlégy Mária!
Óh tudjuk május estelén, az égben is több lesz a fény,
S zengőbb az angyalok dala, óh üdvözlégy Mária!
Szent Kamill Nagy Családjának világtalálkozója, Róma – Ariccia, május 23-26
„Törlesztenem kell adósságomat mielőtt véget érne ez az élet (…) el kell mondanom a leghitelesebb egyszerűséggel mindazt, amit hallottam és hallok Szent intézetünkről, azért, hogy mindannyian azzal a hitelességgel és hűséggel járjuk életutunkat, amelyet Isten akar tőlünk, hogy ne vonjuk ki magunkat ama nagy képesség alól, amelyet a mi Urunk a kezünkbe helyezett, hogy kövessük az élet szentségét és majd az örök dicsőséget ennyi jó eszközzel, és mert kegyesen szólva és igazsággal, elmondhatjuk, hogy ez az alapítás majdnem csodával határos módon ment végbe isteni felsége dicsőségére, valamint felebarátaink számtalan lelki és testi javára, amely fölöttébb szükséges az evangéliumi legkeresztényibb élethez és Urunk Krisztus tanításához”, 
Témakörök:
** Elgondolkodni a kamilliánus karizma/képesség aktualitásán, annak gyakorlatba való ültetési módjai gazdagságán és sokrétűségén Szent Kamill Végrendelet-Leveléből kiindulva, különös tekintettel a jövőbeni kihívásokra.
** Megkeresni a SzKNCs különböző értékeiben rejlő közreműködési lehetőségeket, a közös identitás kifejeződését a különféle megvalósulásokban.
** Meghatározni a Szent Kamill halálának 400-ik évfordulójára tervezendő közös tevékenységeket (2014 július 14).
Híreink:
* Május 1: II. János Pál pápa boldoggá avatása. Kérjük bizalommal a közbenjárását!
* Május 2-án megkezdtük P. Angelo Brusco könyvének bemutatását, az Átkelni a gázlón… együtt. A beteg ember pszichopasztorációs elkísérése címmel az erdélyi Mária Rádióban hétfőnként, a 10-11 óra között zajló, „Jöjjetek hozzám”, betegek műsorában. Az adás a Világhálón is fogható.
***************************************************************************
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / email: mariabako@hr.astral.ro Az összes előző lapszám megtekintése: http://www.hhrf.org/gyrke/uzenet