A csíkszeredai
Üzenete
XV. évf. 155. szám, 2011 július
Szent Kamill szíve
Egyházunkban május hónapját a Szűzanyának ajánljuk, a júniust az Úr Jézus szentséges Szívének, betegeinkkel a kórházban viszont júliusban Lelliszi Szent Kamillról (155o május 25–1614 július 14), a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjéről emlékezünk. A Betegek Szolgái (Kamilliánusok) Rendjének alapítója az olaszországi Bucchianicoban látta meg a napvilágot az Adriai tenger közelében, nemesi katona családban. Életét valahol a Szent Pálé és II. János Pál pápáé közé tudnám beékelni: a megtérő szentpáli, valamint a fiatalon árvaságra jutott, de önmagát a Szűzanyára bízó személyiség közé. Így lett Szent Kamill eszményképe a keresztre feszített Krisztus és a Szűzanya. Hosszú út vezetett számára a katonaságtól a kórházi szolgálatig, amit XIV. Benedek pápa a „szeretet új iskolájának” nevezett, amikor oltárra emelte őt 1742-ben. Manapság, civilizáltnak mondott társadalmunkban az emberek többsége kórházban születik és ott is hal meg, de vajon mennyire nevezhető „szeretet iskolájának” ez a megközelítés a kórházi gyakorlatban, ahol a „lélek” természetfeletti méltósága ismeretlen? Szent Kamill idejében sem volt ez másképpen. Oroszlánrészt vállalt a betegek testi, lelki és szellemi méltóságáért. Ide kellett az a szív, amely képes volt minden egyes betegért, meghozni a legnagyobb áldozatot, úgy emberségben, mint életszentségben. Talán ezért olyan magasztos titok a máig épen maradt szíve. Nekünk magyaroknak csodálatos ereklyénk van, Szent István királyunk jobb keze, nemzeti ereklyénk. A betegek és szenvedők számára viszont bizonyságként, hogy a betegség Isten látogatását jelenti, saját Szívét hozza közénk a szenvedésben, közel négyszáz év távlatából öklömnyi nagyságban egy emberi szív, a Szent Kamillé figyelmeztet rá.
Amikor legelőször megláthattam e csodálatos ember szívét, meglepetettségemben ösztönösen belekapaszkodtam az engem vezető kamilliánus atyába. Valami rendkívüli érzés kerített hatalmába: elképzelni nem tudtam, hogy a szív, az ember szeretetének motorja évszázadokon át fenn tudjon maradni. Egy csontról el tudtam hinni, mert az kemény kötőszövetből épül fel, de a szív anyaga mégiscsak hús, kevésbé időtállónak gondolható. Vagy mégsem…? Jézusunk időtlen üzenetét érzem kicsengeni belőle. Annyira mélyen érintett meg ez az első találkozás, hogy tudni akartam, másokkal mi történik ilyenkor. Kiderült, hogy nem csak engem rázott fel szendergésemből. A legtöbben megdöbbennek, nem hisznek a szemüknek, sőt a fejüket is beverik az ereklyetartóba, mert elvesztik távolság-érzékelésüket, ellenőrizetlenül, gyorsan hajolnak közel hozzá és koppan a fejük. Majd amikor elmúlik az első találkozás döbbenete, akkor kezdődik csak az a tisztelet, amely azt hiszem, meghatározza a látogató gondolatait.
Szent Kamill épen maradt szíve egy üveg ereklyetartóban áll, a kamilliánusok római anyaházában, a Szent Mária Magdolna (Maddalena) templomhoz tartozó kolostor kápolnájában a Pantheon közelében. Ez a kápolna, amelyben védőszentünk szíve más ereklyéivel együtt el van helyezve, akkoriban betegszobaként szolgált. Élete vége felé közeledve, ide húzódott vissza, hogy teljes szívvel adja át magát és Rendjét szeretett Urának, akinek Szívét hordozta minden betege számára. Egyik jelmondata éppen a Szent Szívről, Jézus Szívének örök üzenetéről szól: „Több szívet azokba a kezekbe testvérek!”, - felhívás, amely áldássá válik mindenki számára, aki képes ezt a magasztos üzenetet gyakorlatba ültetni.
(„Krisztus Világa”, 2011 július, 9)
A jubileumi felkészülés három előttünk álló éve – 2011: a Szem éve
Szent az, aki harmóniában él Istennel és emberekkel egyaránt. Rendben tartja dolgait az égben és a földön. Halála előtt Szent Kamill, a betegek, kórházak és a betegápolók védőszentje megírta végrendelet-levelét a számunkra olyan fontos bizonyítékát szellemi-lelki hagyatékának. A jó szülő is ezt teszi családjával, úgy búcsúzik, hogy távlatot nyit a jövőre, az örökkévaló életre és szeretetre.
Szent Kamill szeme éberen figyelt, észrevett, az emberi szenvedés mellett őrt állt, vigyázott a legfinomabb árnyalatokra is. Szeretett. Meglátott és megszeretett, evangéliumi módra. A beteget és szenvedőt látta meg és szerette meg. A szemével szeretett meg minden egyes emberi lényt, akivel találkozott a szenvedés színpadán. Tekintete viszont nem állt meg az anyag behatárolta megjelenésnél. Túl látott azon, meglátta benne a Mindenségest, Istent, konkrétan a testbe öltözött Istenfiát, Jézus Krisztust. Ezért áldozta életét, munkásságát, hogy mások is meglássák mindazt, amit ő meglátott: Isten, Jézus Krisztusban itt él közöttünk, bennünk lélegzik, egymásban mi is meglátjuk Őt.
Ehhez a látásmódhoz épp a kórházat jelölte ki számára a Mindenható, és Szentünk elfogadta az isteni döntést, meglátta benne a Legnagyobbat a legkisebbekben.
Szentünk „embernek” született, megjárta a „hadak útját”, letette embersége bizonyítékát a küzdőtéren, majd megsebesülve vívta meg a lemondás és elfogadás belső lelki harcát. Meg kellett látnia, amit abban az időben inkább nem láttak meg, mintsem felvállalják, amit számára készített az Isteni akarat: a szegény betegek felkarolását. Meglátta, és magára vette sorsukat, Isten nézését, látásmódját vette észre benne. Annyira összefonódott vele, hogy soha többé nem tágított abból. Isten szemével nézett és látott ezentúl. Nemcsak nézett, hanem látott is, ezért felbecsült és cselekedett. Így:
Életével a „szeretet új Iskoláját” (XIV. Benedek pápa) hozta létre a kórházban, ott, ahol kiszabadította a tehetségüket áruba bocsátó bérencek kezéből az áldozatokat. A szívével látta meg ezt a társadalmi helyzetet a legnagyobb nyomor közepette és nem csukta le a szemét a látvány borzalmára sem félelemből, sem irtózatból az elvégzendő munka láttán.
A Szem-évében mi, akiket megáldott mielőtt „elment volna a földi létből”, érezzük magunkat felhatalmazva a „Szeretet új iskolája” folytatására, lássunk az ő szemeivel, látásmódjával.
Imádkozzunk, hogy Egyházunk nyilvánítsa őt egyházdoktorrá Rendje kérésére, hogy áldott hagyatékát mindenki magáénak tudhassa szerte az egész világon!
Híreink:
* Július 14 csütörtök: Szent Kamill ünnepe. Családunkban a lelki találkozó megújítása déli 12 órakor, az Úrangyala imájában. Szentmise este 7-től a Szent Ágoston templomban, utána találkozás és agape,
* Július 1-én nekifogtam Szent Kamill életrajza megírásának a magyar érdeklődők számára. Megjelenését a jubileumi év (2o13-2o14) megkezdésére tervezem. Alapja kisdolgozatom, amit Angelo Brusco, volt Generális atya vezetett. Mindenki ima-támogatását tisztelettel és alázattal kérem,
* Lelkigyakorlatunkat a munkatársakkal, öt év kiesés után, idén ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, a gyímesbükki Deáky panzióban, szeptember 8-11 között. Jelentkezni Imre Lizikénél lehet,
* Éva-lányunk Budapesten gyakorlatozik a Kék Golyó, Országos Onkológia Bőrgyógyászati osztályán 2o11 július 18-22 között, Báró Dr. Podmaniczky Erzsébet meghívására.
***************************************************************************
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / email: mariabako@hr.astral.ro Az összes előző lapszám megtekintése: http://www.hhrf.org/gyrke/uzenet