A csíkszeredai
Üzenete
XIX. évfolyam, 202. lapszám, 2015- július-augusztus SZENT KAMILL HÁLAÉV 2014-2015
A kokárda - nagyapám első világháborús emlékeiből (3)
Bakó Kálmán, apai nagyapám első világháborús hadifogsága számomra egy nagyon fontos töltéssel is bírt: ez pedig az irodalom iránti fogékonysága volt. Szibériában tanult meg nyírfakéreggel muzsikálni, amit szintén csodálattal hallgattam, szőttem magamban az útravalót, hogy bármilyen körülmények között is meg lehet maradni embernek, sőt, nem is akármilyennek… Erőt adott, de a vers iránti ilyen nagy érdeklődése, hogy a „nagy háború költője”, Gyóni Géza, A kokárda című versét képes legyen kimásolni zsebnoteszébe a Krasznojarszki fogoly újságból, mindennél nagyobb érték volt nekem. Ez a vers családunk öröksége lett, mert édesapám a negyvenes években elszavalta március 15-én, olyan vigyáz állást vágva ki, hogy leszakadt a székely csizma sarka. Akkoriban még volt becsülete a katonai magatartásnak, és Budapestről érkezett küldöttség erre az ünnepre. A tiszt, aki méltatta a szavalatot és magatartást, beírta az Aranykönyvbe a csomortáni fiatal leventeoktató nevét. Édesapánk ezt a kitüntetést hagyatékozta ránk nemzetéhez való hűsége zálogául. Sajnos azt az Aranykönyvet ma már hiába keressük a Szécsényi levéltárban, de szerencsére ő ezt már nem érte meg… Talán vigasztalódna, hogy mostanában szavalóversenyt tartanak Csíkcsomortánban…
Hazafelé
A hazafelé tartó út néhány mozzanatáról is sokat mesélt nekünk. Amint már írtam róla, a krasznojarszki fogolytáborban nagyapám munkát vállalt, bajtársairól is gondoskodott, és még gondja volt egy emléktárgyra is, arra gondolván, hogy itthon jól fog majd annak az értéke: egy sétabotot készíttetett, amelyre csigavonalban beleíratta aranyozott betűkkel a háborús állomásait. A vasútállomáson viszont egy fegyveres őr elvette az aranyozott sétabotját. Egyszerűen fegyvert fogott a fejének. Ezt mindig sajnálta, mert nem dísznek szánta…, de tudott veszteni…
A tavasztól őszig tartó úton volt, amikor szökve jöttek hazafelé. Valószínű sokszor megéheztek és kértek valahonnan valamit. Egy eseményt emelt ki ezek közül, amitől mindig megborzadtam: egy alkalommal, még Oroszországban, bementek egy házba. Az anya volt otthon a lányával, akit tetvészett egy nagy késsel. Kértek egy darab kenyeret. Az anya megnézte őket és megsajnálta. Azzal a késsel, amelyikkel a lányát tetvészte, leszelt egy-egy karéj kenyeret nekik. Megköszönték. Mikor kimentek az udvarra, nagyapám odadobta a kenyeret a kutyának…
Itthon
Itthon viszont amikor hazaért minden ruháját elégették, mert tele volt tetűvel. Ez általános volt abban az időben. Ezt hozta haza a hűséges hazatérő katona, ha túlélte a háborút, hadirokkantan is… csak későre értettem meg, miért mondta valakire, aki hitványkodott az életben: „tetű oktalan…”
Jó érzéssel mesélte viszont, hogy keresetéből annyi pénzt mégis haza tudott hozni, hogy itthon vásárolt belőle két „csitkót” és felszerelést. Természetesen fésűt és ruhakefét se kellett vásárolni a családnak. Abban az időben a fiatalok 24 éves korukban kaphatták meg az örökséget. Nagyapám is ekkor szabadult fel a „gyámság” alól (édesapja korán elhalt). A családi akták rendezésekor láttam, hogy egy héttel a „nagykorúsítása” után volt az esküvője… Nem várta a sült galambot, maga tette a kezét az eke szarvára. 95 éves korában még takartunk a hegyoldalban ketten. Élete utolsó 5 évét ágyban töltötte 1996 Nagycsütörtökéig, amikor végleg Hazaköltözött az égi hazába.
Szent Kamill nap
Rendkívüli ünnepségre gyűlt össze Kamilliánus Családunk július 14-én, Szent Kamill ünnepén. Mindannyiunk örömére közös szentmisén vehettünk részt, amelyet lelki vezetőnk, György Imre kórházlelkész mutatott be Csíkcsomortánban, a készülő hajlékban. Tizennégyen vettünk részt.
Lelkigyakorlat
Negyvenegyedik alkalommal került sor a betániai lelkigyakorlatra 1991 óta, a csíkcsomortáni ministránsokkal harmadízben. Szállásadó gazdánk idén is az Aracs Közbirtokosság volt, a Vizesvölgyi házában. Idei lelkigyakorlatunk témájaként a mese világára esett a választás. A kisgyerekek szeretnek mesélni és szeretik a mesét, innen jött az ötlet. A korosztály négy évestől tizennyolcig volt.
„Mesemondó nénink” Zsigmond Enikő, nyugalmazott geológusnő keresett fel, aki saját meséiből olvasott fel négyet és röviden magyarázta azok tartalmas mondanivalóját. Fülöp Zoltán érdemes művész sajnos nem tudta teljesíteni ígéretét. Jómagam a mese mondanivalóját a szentírási példabeszéddel, pontosabban az irgalmas szamaritánus történetével hoztam összefüggésbe.
A lelkigyakorlat egyik fontos mozzanata a naponta végzett rózsafüzér pihentette meg a játékban, munkában, kirándulásban, zenélésben, táncban elfáradt lábakat, szorgos kezeket.
Csedő István, nyugalmazott kántor úr, idén is vállalta az énektanítás fáradságát a nagy meleg ellenére.
Geréd Júlia, immár végzett természetvédő szakemberként kísért el kirándulásainkra és közben magyarázta a gazdag élővilágot a pataktól az erdőig. Mesébe illő látogatóink se maradtak el, a különböző madarakon kívül a tapsifülesek, őzek és az annyira rettegett mackó sem.
Hálás köszönetet mondok minden segítségért, a szállásért, a konyhásoknak, az ajándékozóknak, Borcsa Gergely kántornak a szolgálatáért, és mindenekfölött két kitartó munkatársamnak, Gergely Apollóniának és Fekete Albertnek embert próbáló hozzáállásukért.
Híreink:
* Június 25-én volt tizenöt éves a Bucchianico-i „Szent Kamill” Világi Kamilliánus Család. A Jó Isten áldását kérjük továbbra is életükre, gazdagon gyümölcsöző munkásságukra!
* Július 3-án immár hagyományt teremtve megrendezésre került Csíkcsomortánban a Kárpátok Őre szobor emléknapja: http://szekelyfold.ma/hirek/a-pozsonyi-csatara-emlekeztek-a-csikcsomortani-karpatok-ore-emlekmunel, aug. 1-én a huszároké: http://csomortan.ro/index.php?menuID=311&event=1062&id=399,
* Augusztus 11-15 között zajlik a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amit hajdanán mi, mostanra a „gyerekeink” szerveznek: https://www.youtube.com/watch?v=NxA0M-fpMNk
* Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a csíksomlyói a Hármashalom oltár színpadán, a nyeregben előadásra kerül G. Nagy Ilián, Csaba királyfi című székely nemzeti rockoperája, ahová a kegytemplomban bemutatott ünnepi szentmise után együtt vonulunk fel a Kamilliánus Családunkkal: http://erdely.ma/kultura.php?id=179195&cim=augusztusban_csaba_kiralyfi_csiksomlyon_video
* A Duna Televízió közvetítette a csíkcsomortáni verstábort: https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/14f0d17d6790954e
* Augusztus harmadik vasárnapján a „pap-aratás” (1661) emléknap, amit Édesapám indított el (1968).
A Szent Kamill hálaévben és a csíksomlyói Szép Szűz Mária jubilemi évben– a Szűzanya hálaénekével adjunk hálát a Mindenható Istennek, amiért megajándékozott a Betegek Gyógyítójával és a Szeretet Óriásával, a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjével, Lelliszi Szent Kamillal. Maradjunk imában továbbra is a minden déli Úrangyalában, első szombatokon Mária szentélyeinkben és minden hónap 14-, és 25-én.
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A//27, Tel: 0040 366 10 22 55 / 0040 721 088 154 / e-mail: mariabako@hr.astral.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)